1.2.1.4. A big data és a közösségi média integrációja (a 2010-es évek elejétől)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2010-es évek elejétől kezdődően a turizmus újabb digitális mérföldkőhöz érkezett. A közösségimédia-platformok tömeges elterjedése – élükön a Facebookkal, az Instagrammal, a TripAdvisorral és a YouTube-bal – alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan a turisztikai élmények keletkeznek, kommunikálódnak és értékelődnek. Míg korábban a turisztikai marketing elsődleges eszközei a szolgáltatók és desztinációk által készített promóciós anyagok voltak, addig ebben az új korszakban a felhasználók által generált tartalmak (User-Generated Content – UGC) váltak az információszerzés és befolyásolás meghatározó forrásává (Nguyen et al. 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A potenciális utazók egyre inkább más utazók értékeléseire, fényképeire, videóira és személyes beszámolóira hagyatkoztak az utazási döntések meghozatala során. E tartalmak hitelessége, személyessége és aktuális jellege olyan megbízhatósági dimenziót adott a turisztikai tájékozódásnak, amelyet a hivatalos marketingkommunikáció önmagában már nem tudott biztosítani. A TripAdvisor értékelései, az Instagramon megosztott helyszíni fotók, a YouTube-on elérhető vlogok és a Facebook-bejegyzések egyszerre váltak inspirációs forrássá és döntést befolyásoló tényezővé. Az élmények közösségi megosztása szinte az utazás szerves részévé vált, és ezzel megnyílt az út az élményközpontú turizmus dominanciája előtt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel párhuzamosan a turizmus egy másik kulcsterülete, a stratégiai tervezés és döntéshozatal is jelentős átalakuláson ment keresztül. A digitális interakciók és az online tevékenységek hatására hatalmas mennyiségű adat keletkezett, amelyeket megfelelő elemzési módszerek alkalmazásával a turisztikai szervezetek és szolgáltatók stratégiai erőforrásként kezdtek használni. A big data megjelenése lehetővé tette, hogy a desztinációk valós időben nyomon kövessék a látogatók mozgását, viselkedését, preferenciáit és elégedettségi szintjét (Lu & Stepchenkova, 2015) (7. ábra).
 
8. ábra. Turizmus az adat és élmény korában: a közösségi média és a big data szerepe a turizmus digitális ökoszisztémává válásában
Forrás: Saját összeállítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A különféle forrásokból – mobilalkalmazásokból, közösségi médiából, foglalási platformokról, szenzoros infrastruktúrából vagy éppen online visszajelzésekből – származó adatok integrálása és elemzése révén a turisztikai szolgáltatók képessé váltak a keresletvezérelt, rugalmas szolgáltatásfejlesztésre. Ahelyett, hogy előre meghatározott, sztenderd ajánlatokat kínálnának, egyre inkább a valós, mérhető igények alapján optimalizálják szolgáltatásaikat. A big data eszköztára lehetővé tette a célcsoportok pontosabb szegmentálását, a dinamikus árképzést, az élményút (customer journey) finomhangolását, valamint a desztinációk erőforrásainak hatékonyabb menedzsmentjét is (Rafael & Pires, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A big data tehát nem csupán egy technológiai újítás, hanem új működési paradigma lett a turizmus számára. A stratégiai tervezésben, a promócióban, a termékfejlesztésben és a látogatói élményformálásban egyaránt meghatározóvá vált az adatokra alapozott gondolkodásmód. Ez a szemléletváltás hozzájárult a turizmus versenyképességének növeléséhez, miközben új kihívásokat is felvetett – különösen az adatvédelem, a technológiai egyenlőtlenségek és a digitális függőség területén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében a közösségi média és a big data együttesen új korszakot nyitottak a turizmus történetében: a látogatói élmények már nemcsak megélt, hanem megosztott élmények lettek, az adatok pedig nemcsak háttérinformációk, hanem stratégiai alapok. A turizmus ebben az új környezetben interaktív, személyre szabott és valós idejű rendszerként működik, ahol a látogatók aktív résztvevői, sőt alakítói is a desztinációk működésének.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat. Az okos turizmus turizmustörténeti előzményei és szakaszai
Időszak
Fő fókusz
Technológia
Felhasználói élmény
1950–1990
Infrastruktúra, tömegturizmus
Offline, analóg
Fizikai élmény, hagyományos tájékozódás
1995–2005
Digitális hozzáférés, online foglalás
Internet, OTA-k
Direkt foglalás, ár-összehasonlítás
2005–2015
Mobilélmény, valós idejű reagálás
Okostelefon, GPS, appok
Interaktív, dinamikus program
2010-től napjainkig
Big data + közösségi validáció
AI, közösségi média, adatbányászat
Személyre szabott, adatalapú turizmus
Forrás: Saját összeállítás és szerkesztés
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave