1.2. Inszubordinált mellékmondatok egyéb mondatstruktúrán kívüli elemekkel (indulatszók, diskurzusjelölők)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Indulatszók/diskurzusjelölők gyakorta megelőzhetik a függetlenedett mellékmondatokat, hiszen közös bennük az erős érzelmi töltet, s az ilyen alakulatokat jellemzően az indulatszók/diskurzusjelölők nélkül álló formációk egy változataként szokták kezelni. Mivel az indulatszók, különösen, ha gyakori használatúak, sokszor válnak diskurzusjelölővé grammatikalizációjuk során (Heine 2023), az indulatszóként és diskurzusjelölőként is használatos elemeket csak azért említjük indulatszóként, hogy megkülönböztessük őket a más szófajokból/szerkezetekből származó egyéb diskurzusjelölőktől.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az inszubordinált mellékmondatokat leíró kutatások kisebb részében kerültek elő a mondatstruktúrán kívüli elemekkel álló változatok. A magyar szakirodalomból Simonyi (1881, 150), majd Klemm (1928, 563–564) az indulatos beszédben megjelenő, sajnálkozást, csodálkozást stb. kifejező hogy-os mellékmondatok esetében úgy véli, hogy azok hiányzó, de odaérthető főmondata időnként indulatszó (ó, ah, hej stb.) lehet, például: jaj! hogy ily panaszra kell nyitnom a számat (Arany: Toldi VIII:6, l. Simonyi uo.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Traugott (2017, 301) a felkiáltó if ’ha’ és what ’(a)mi’ kötőszós mellékmondatok esetében tárgyalta az oh és o ’ó’ indulatszós eseteket, megjegyezve, hogy a feltételes formájú kérések esetében az indulatszó utal a felkiáltó jellegre. D’Hertefelt (2018: 55) a dán tænk és a svéd tänk másodlagos indulatszókat említi, amelyek a ’gondolkodj’ jelentésű felszólító módú igealakból lexikalizálódtak a két nyelvben, s amelyek ’hogy’ kötőszós inszubordinált mellékmondatok előtt állhatnak. Olyan elsődleges indulatszókra is hoz példákat (angol oh, svéd ååå), amelyek gyakoriak függetlenedett kívánságokban (D’Hertefelt 2018, 83). Beijering és Norde (2019, 81) a félig (szemi-)inszubordinált szerkezetekben felbukkanó indulatszavak között tér ki egyes társas fordulatokra (pl. köszönetnyilvánításokra) és átkokra mint szervetlen részekre. A szemi-inszubordinált vagy szemi-autonóm mellékmondatoknak van mátrixmondatuk, de az nem tekinthető teljesnek. Sansiñena (2019, 202–215) que ’hogy’ kötőszavas óhajtó, értékelő és diskurzuskapcsoló szerepű függetlenedett spanyol mellékmondatok esetében vizsgálta a különálló (beszéd)fordulóalkotó egységként (TCU)1 megjelenő, bevezetésként álló vokatívumokat, elsődleges indulatszókat (ah, ay, eh, hey, ja, je, ji, jo, oh, uf, uh, uy) és lexikalizált formákból levezetett egyéb kifejezéseket. Az indulatszókat háromféle kategóriában helyezte el: érzelemkifejezők, a beszélő mentális állapotát tükrözők (érzelem- vagy akaratkifejezés nélkül), illetve a beszédpartner figyelmét felkeltők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mai magyar nyelvben az indulatszókkal álló változatok mennyisége az MNSz2 adatbázis alapján csekélynek látszik, de a függetlenedett mellékmondatok aránya is kicsi a függő mellékmondatok tömegében (többféle véletlen mintavétel alapján kb. 2–3%-nyi az arányuk, vö. Dér–Sass 2024, 47). A na és no indulatszó-diskurzusjelölővel összesen csaknem félszáz (48 darab) hogy kötőszós függetlenedett mellékmondatot adatolt egy korábbi vizsgálat az MNSz2 teljes anyagából (Dér 2022), ezek többsége (70%) elaboratív (24), kisebbik része egyedül-álló volt (25):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(24)
(25)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hogy kötőszós függetlenedett mellékmondatoknak a nem indulatszói eredetű diskurzusjelölők közül a szóval, hát, tehát jelölőkkel alkotott formációi bizonyultak a leggyakoribbnak (a messze legelterjedtebb és és de elemeket nem vizsgálva) a spontán társalgásokban (vö. Dér 2019). Egy korábbi vizsgálat (Dér 2022) az MNSz2-ből vett három 500 találatos véletlen mintában összesen 713 in-szubordinált mellékmondatot adatolt ((26), (27)), közülük messze kiemelkedtek a tehát-tal induló változatok (28) (ötszáz találatból a minta 88%-a függetlenedett mellékmondat volt):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(26)
(27)
(28)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Látható, hogy mivel textuális (nemcsak interakciós) funkciójú diskurzusjelölőkről van szó, tipikusan az elaboratív típusba tartozó függetlenedett mellékmondatokban jelennek meg, jellemzően a további részletezés, újrafogalmazás ((26), (28)) eszközeként, de értékelők (27) is vannak köztük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogyan a mostani nyelvhasználatot illetően, úgy a korábbi nyelvtörténeti korszakok esetében is az a kérdés merül fel, hogy milyen volt az indulatszóval/diskurzusjelölővel álló függetlenedett mellékmondatok aránya az azok nélkül megjelenő szerkezetekhez képest, és ez összefügg‑e bármilyen módon ezeknek a mondatoknak a kialakulásával.
1 Turn-constructional unit (TCU): olyan beszédszegmense egy társalgásnak, amely önálló hozzájárulás az interakcióhoz, képes önmagában beszédfordulót alkotni (vö. Sacks et al. 1974).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave