MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság II. Nyelvi közvetítés és beszédkutatás
Történelmi kontextus
A nemzetközi romani sztenderdizációt, különösen annak ortográfiai vetületeit érintő viták a nemzetközi színtéren az 1970-es évektől váltak markánssá (lásd Ljungberg–Scherp 1979), főként a későbbi Nemzetközi Roma Unió (IRU, International Romani Union) keretein belül. Az ún. Pan-Vlax rendszert, mely a romani nyelv első, ideiglenesnek szánt írásrendszereként szolgált, a Cigány Világbizottság (Komitia Lumiaki Romani) I. Roma Világkongresszuson 1971-ben ratifikálták (Arató 2012: 38). Courthiade már az 1980-as évektől kezdve sürgette egy közös, végleges írásmód bevezetését. Erre nem is kellett sokat várni, az előbbi szervezet utódja, az IRU1 szárnyai alatt működő, mindössze 30 főből álló Romani Nyelv Standardizációs Bizottság (Komìsia vaś-i standardizàcia e rromane ćhibaqiriCSc2) 1990 áprilisában a IV. Romani Világtalálkozó alkalmával egy huszonegy pontból álló határozatot fogadott el (a továbbiakban mint „határozat” utalok rá. Érdemes megjegyezni, hogy a bizottság etnikai és szubetnikai összetétele, a delegált tagok felhatalmazása, így a bizottság legitimációja azóta is komoly vita tárgyát képezi.
Tartalomjegyzék
- Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság • Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság
- IMPRESSZUM
- A szerkesztők előszava
- A szöveg tana és gépi fordítása • Szerkezeti, jelentéstani és funkcionális fordításproblémák vizsgálata háromnyelvű párhuzamos korpuszon
- Hogyan befolyásolja a beszédtempó és a szünetek megjelenése a nyilvános beszéd és a beszélő megítélését?
- A szaknyelvről köznyelvre történő intralingvális fordítás szerepe az egészségügyi tudománykommunikációban és a betegedukációban
- 1. Bevezetés
- 2. Az egészségtudományi szövegekre jellemző intralingvális fordítás vizsgálatának lehetséges módszerei
- 3. Egészségügyi tudománykommunikáció és betegedukáció
- 4. Az intralingvális fordítás szerepe az egészségedukációs regiszterben készült szövegek megalkotásában
- 5. Az intralingvális fordítás eszköztára a szövegek átalakításához
- 6. Összefoglalás
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
- Az orvosi szaknyelvi rétegek egyes terminológiai kérdései a Covid1001 önkéntes egészségügyi szakfordítócsoport fordításainak tükrében
- A légzés és a háttércsatorna-jelzések kapcsolata társalgásokban
- Mandarin kérdő és kijelentő megnyilatkozások belső szerkezetének akusztikai elemzése kínaiul tanuló magyar anyanyelvűeknél
- Dulko – egy hibaannotált nyelvtanulói korpusz alkalmazási lehetőségei
- Hallgatói vélemények a fordításelmélet hasznáról 2023-as vizsgadolgozatok alapján
- Narratív elemek a hat hónapos csecsemőkhöz szóló beszédben
- Variabilitás és használati ingadozás a nemzetközi morfofonematikus romani írásrendszerben
- Terminológiai hibák és kategorizálásuk gépileg fordított és utószerkesztett szövegekben
- Bábel-hal vagy Bábel tornya? A gépi fordítás percepciója a nyelvi közvetítők és az egyéb nyelvi szakemberek körében
- Online fordítói segédeszközök használata humán fordítás és gépi fordítás utószerkesztése során
- A Covidictionary 2.0 járványszótár létrehozása, az új szavak és kifejezések tematikus csoportjai
- Teljes és részleges utószerkesztés a fordítói piacon, a szakfordítóképzésben és a képesítőfordításokban
- 1. Bevezetés
- 2. Elméleti alapok és oktatási előzmények
- 2.1. Teljes utószerkesztés bevezetése
- 2.2. Hibatipológia
- 2.3. A részleges és teljes utószerkesztés közötti különbségek
- 2.4. Első lépés: a gépi fordítás (teljes) utószerkesztésének bevezetése a képesítőfordításokban
- 2.5. Második lépés: a gépi fordítás részleges utószerkesztésének bevezetése a képesítőfordításokban
- 2.1. Teljes utószerkesztés bevezetése
- 3. Vizsgálatok az utószerkesztésről
- 4. Konklúzió
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 098 9
A kommunikáció és tudásmegosztás a technológiai innovációk, a társadalmi változások és a nyelvi közvetítés fejlődésének eredményeképpen folyamatosan formálódik. E kötet tanulmányai a Tudásmegosztás, információkezelés és alkalmazhatóság szempontjából vizsgálják ezen összetett folyamatok különböző aspektusait, kiemelt figyelmet fordítva a Nyelvi közvetítés szempontjára. A kötet szerzői interdiszciplináris megközelítéssel járulnak hozzá a nyelv, a fordítás és az információátadás dinamikus kapcsolatának megértéséhez. A tanulmányok változatos témákon keresztül mutatják be, hogyan segíti a nyelvi közvetítés a tudás hatékony megosztását és alkalmazhatóságát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
