A nemzetközi és a hazai piaci, illetve tudományos felmérések is egybehangzóan bizonyítják: az utóbbi évek meghatározó trendjének a fordítóipar gyakorlatilag minden szintjén és szegmensében a (neurális) gépi fordítás és az utószerkesztés térnyerését tekinthetjük. A Hunnect Kft. 2021-ben hazai fordítók körében végzett (Hunnect 2021), illetve a legutóbbi európai szintű ELIS-felmérések (European Language Industry Survey) szerint már a szabadúszó fordítók 70–80%-a használ (legalább alkalmi jelleggel) gépi fordítóeszközöket (ELIS 2024). Egy magyar fordításszolgáltató képviselője szerint (Nagy 2023) immár irodájuk belső munkatársai (projektmenedzserek, minőségügyisek stb.) is napi szinten használnak MT-t, amely egyre szervesebb részét képezi munkafolyamataiknak. A felmérések szerint azonban a gépi technológia és az MT használatában leginkább a nagy cégek, a fordításszolgáltatók és különösen a nemzetközi intézmények járnak élen. Utóbbira jó példa az Európai Unió, melynek fordítással foglalkozó szervei és szolgálatai igen magas arányban használnak gépi fordítást – nevezetesen az uniós fejlesztők által jegyzett és folyamatosan fejlesztett – eTranslation rendszert. Ezeknél az intézményeknél az MT-használat célja egyértelműen az idő- és költséghatékonyság fokozása, mely adott esetben a hagyományos fordítási folyamat teljes vagy részleges leegyszerűsítését (pl. a lektorálás kiiktatását) is jelentheti. Ehhez azonban olyan minőségű gépi kimenetekre volna szükség, amelyek még nem feltétlenül adottak minden nyelvirányban – ezért mindenképpen szükség van a gépi kimenetek minőségének szisztematikus kvalitatív vizsgálatára.