MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság II. Nyelvi közvetítés és beszédkutatás
A humán fordítók és az utószerkesztők összehasonlítása (K3)
A 2. táblázatban a humán fordítók (10 fő) és az utószerkesztők (12 fő) adatainak összehasonlítása látható. (A humán fordítókat és az utószerkesztőket a kutatás ezen szakaszában évfolyamtól függetlenül egy-egy csoportként kezeltük.) Az eredmények azt mutatják, hogy az egy- és a kétnyelvű szótárak használata a humán fordítókra (4 és 7 fő) inkább jellemző volt, mint az utószerkesztőkre (1 és 4 fő). Korpuszalapú szótárakat közel azonos mértékben használtak (8 és 10 fő), a terminológiai adatbázisok, a jogszabályok és a párhuzamos szövegek esetében a számok annyira alacsonyak voltak, hogy azokból következtetés nem vonható le (0 és 3 között). Meg kell jegyeznem, hogy az adatfelvétel során felhívtuk a hallgatók figyelmét arra, hogy gépi fordítómotorokat nem használhatnak, ennek ellenére három humán fordító a DeepL motort, egy utószerkesztő pedig a Google Fordítót használta. Összességében nem vettük ugyan figyelembe, hogy a humán fordítók és az utószerkesztők első- vagy másodévesek voltak, mégis szembeötlő, hogy két elsőéves utószerkesztő semmilyen segédeszközt nem használt.
Tartalomjegyzék
- Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság • Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság
- IMPRESSZUM
- A szerkesztők előszava
- A szöveg tana és gépi fordítása • Szerkezeti, jelentéstani és funkcionális fordításproblémák vizsgálata háromnyelvű párhuzamos korpuszon
- Hogyan befolyásolja a beszédtempó és a szünetek megjelenése a nyilvános beszéd és a beszélő megítélését?
- A szaknyelvről köznyelvre történő intralingvális fordítás szerepe az egészségügyi tudománykommunikációban és a betegedukációban
- 1. Bevezetés
- 2. Az egészségtudományi szövegekre jellemző intralingvális fordítás vizsgálatának lehetséges módszerei
- 3. Egészségügyi tudománykommunikáció és betegedukáció
- 4. Az intralingvális fordítás szerepe az egészségedukációs regiszterben készült szövegek megalkotásában
- 5. Az intralingvális fordítás eszköztára a szövegek átalakításához
- 6. Összefoglalás
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
- Az orvosi szaknyelvi rétegek egyes terminológiai kérdései a Covid1001 önkéntes egészségügyi szakfordítócsoport fordításainak tükrében
- A légzés és a háttércsatorna-jelzések kapcsolata társalgásokban
- Mandarin kérdő és kijelentő megnyilatkozások belső szerkezetének akusztikai elemzése kínaiul tanuló magyar anyanyelvűeknél
- Dulko – egy hibaannotált nyelvtanulói korpusz alkalmazási lehetőségei
- Hallgatói vélemények a fordításelmélet hasznáról 2023-as vizsgadolgozatok alapján
- Narratív elemek a hat hónapos csecsemőkhöz szóló beszédben
- Variabilitás és használati ingadozás a nemzetközi morfofonematikus romani írásrendszerben
- Terminológiai hibák és kategorizálásuk gépileg fordított és utószerkesztett szövegekben
- Bábel-hal vagy Bábel tornya? A gépi fordítás percepciója a nyelvi közvetítők és az egyéb nyelvi szakemberek körében
- Online fordítói segédeszközök használata humán fordítás és gépi fordítás utószerkesztése során
- A Covidictionary 2.0 járványszótár létrehozása, az új szavak és kifejezések tematikus csoportjai
- Teljes és részleges utószerkesztés a fordítói piacon, a szakfordítóképzésben és a képesítőfordításokban
- 1. Bevezetés
- 2. Elméleti alapok és oktatási előzmények
- 2.1. Teljes utószerkesztés bevezetése
- 2.2. Hibatipológia
- 2.3. A részleges és teljes utószerkesztés közötti különbségek
- 2.4. Első lépés: a gépi fordítás (teljes) utószerkesztésének bevezetése a képesítőfordításokban
- 2.5. Második lépés: a gépi fordítás részleges utószerkesztésének bevezetése a képesítőfordításokban
- 2.1. Teljes utószerkesztés bevezetése
- 3. Vizsgálatok az utószerkesztésről
- 4. Konklúzió
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 098 9
A kommunikáció és tudásmegosztás a technológiai innovációk, a társadalmi változások és a nyelvi közvetítés fejlődésének eredményeképpen folyamatosan formálódik. E kötet tanulmányai a Tudásmegosztás, információkezelés és alkalmazhatóság szempontjából vizsgálják ezen összetett folyamatok különböző aspektusait, kiemelt figyelmet fordítva a Nyelvi közvetítés szempontjára. A kötet szerzői interdiszciplináris megközelítéssel járulnak hozzá a nyelv, a fordítás és az információátadás dinamikus kapcsolatának megértéséhez. A tanulmányok változatos témákon keresztül mutatják be, hogyan segíti a nyelvi közvetítés a tudás hatékony megosztását és alkalmazhatóságát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
