MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság II. Nyelvi közvetítés és beszédkutatás
Teljes utószerkesztés bevezetése
Az utószerkesztés bevezetésénél először megbeszéljük a gépi fordító és a humán fordító kompetenciái közötti különbségeket, majd a következő lépés, hogy konkrét példákkal illusztráljuk, milyen kompetenciákkal nem rendelkezik a gép. A 3. táblázatban bemutatunk néhány példát a képesítőfordításokban megjelenő hallgatói teljes utószerkesztésekből, amelyekben a hallgatók összehasonlítják a humán (hallgatói) fordítást (HF) és a gépi fordítást (GF), majd szakfordítói kompetenciák alapján indokolják, miért rossz a gépi fordítás. A gépi fordítás általában több fordítói kompetencia hiánya miatt rossz, ezért a hallgatók feladata az, hogy minden elvárt, de hiányzó kompetenciát soroljanak fel. Az FNY betűszó a forrásnyelvi szövegre utal, a HCNY a humán (hallgató által készített) célnyelvi szövegre, a GCNY pedig a gépi fordító által készített célnyelvi fordítást jelöli. A fordítást bármelyik fordítómotorral (DeepL, Google stb.) el lehetett végezni.
Tartalomjegyzék
- Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság • Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság
- IMPRESSZUM
- A szerkesztők előszava
- A szöveg tana és gépi fordítása • Szerkezeti, jelentéstani és funkcionális fordításproblémák vizsgálata háromnyelvű párhuzamos korpuszon
- Hogyan befolyásolja a beszédtempó és a szünetek megjelenése a nyilvános beszéd és a beszélő megítélését?
- A szaknyelvről köznyelvre történő intralingvális fordítás szerepe az egészségügyi tudománykommunikációban és a betegedukációban
- 1. Bevezetés
- 2. Az egészségtudományi szövegekre jellemző intralingvális fordítás vizsgálatának lehetséges módszerei
- 3. Egészségügyi tudománykommunikáció és betegedukáció
- 4. Az intralingvális fordítás szerepe az egészségedukációs regiszterben készült szövegek megalkotásában
- 5. Az intralingvális fordítás eszköztára a szövegek átalakításához
- 6. Összefoglalás
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
- Az orvosi szaknyelvi rétegek egyes terminológiai kérdései a Covid1001 önkéntes egészségügyi szakfordítócsoport fordításainak tükrében
- A légzés és a háttércsatorna-jelzések kapcsolata társalgásokban
- Mandarin kérdő és kijelentő megnyilatkozások belső szerkezetének akusztikai elemzése kínaiul tanuló magyar anyanyelvűeknél
- Dulko – egy hibaannotált nyelvtanulói korpusz alkalmazási lehetőségei
- Hallgatói vélemények a fordításelmélet hasznáról 2023-as vizsgadolgozatok alapján
- Narratív elemek a hat hónapos csecsemőkhöz szóló beszédben
- Variabilitás és használati ingadozás a nemzetközi morfofonematikus romani írásrendszerben
- Terminológiai hibák és kategorizálásuk gépileg fordított és utószerkesztett szövegekben
- Bábel-hal vagy Bábel tornya? A gépi fordítás percepciója a nyelvi közvetítők és az egyéb nyelvi szakemberek körében
- Online fordítói segédeszközök használata humán fordítás és gépi fordítás utószerkesztése során
- A Covidictionary 2.0 járványszótár létrehozása, az új szavak és kifejezések tematikus csoportjai
- Teljes és részleges utószerkesztés a fordítói piacon, a szakfordítóképzésben és a képesítőfordításokban
- 1. Bevezetés
- 2. Elméleti alapok és oktatási előzmények
- 2.1. Teljes utószerkesztés bevezetése
- 2.2. Hibatipológia
- 2.3. A részleges és teljes utószerkesztés közötti különbségek
- 2.4. Első lépés: a gépi fordítás (teljes) utószerkesztésének bevezetése a képesítőfordításokban
- 2.5. Második lépés: a gépi fordítás részleges utószerkesztésének bevezetése a képesítőfordításokban
- 2.1. Teljes utószerkesztés bevezetése
- 3. Vizsgálatok az utószerkesztésről
- 4. Konklúzió
- Irodalom
- Források
- 1. Bevezetés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 098 9
A kommunikáció és tudásmegosztás a technológiai innovációk, a társadalmi változások és a nyelvi közvetítés fejlődésének eredményeképpen folyamatosan formálódik. E kötet tanulmányai a Tudásmegosztás, információkezelés és alkalmazhatóság szempontjából vizsgálják ezen összetett folyamatok különböző aspektusait, kiemelt figyelmet fordítva a Nyelvi közvetítés szempontjára. A kötet szerzői interdiszciplináris megközelítéssel járulnak hozzá a nyelv, a fordítás és az információátadás dinamikus kapcsolatának megértéséhez. A tanulmányok változatos témákon keresztül mutatják be, hogyan segíti a nyelvi közvetítés a tudás hatékony megosztását és alkalmazhatóságát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
