Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Zöld szakadék és az alapértelmezett beállítás hatalma

A zöld fogyasztás terén létezik egy gyakran mért viselkedéses szakadék a hozzáállás, a szándék és a magatartás között (zöld szakadék). Bár a nyugati fogyasztók többsége egyre inkább környezettudatos, és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy vásárolnának környezetbarát termékeket (attitűd), a valóságban csak töredékük vásárol ténylegesen zöld attitűdök alapján (viselkedés).1 Amikor megkérdezik, a válaszadók 48,8%-a jelzi, hogy egyébként vásárolna újrahasznosított ruhát. Mégis ugyanezen válaszadóknak csak 15,7%-a vett ténylegesen élete során újrahasznosított divattermékeket.2 Bár a bioélelmiszerek iránti érdeklődés folyamatosan nő, a vásárlási magatartás nem tükrözi ezt a hozzáállásbeli változást.3 Ez a politikai elvárásokban is látszik: a Greenpeace friss kutatása szerint a magyarok kétharmada fontosnak tartja, hogy a 2022-től hivatalba lépő kormány kiemelten kezelje a klímavédelmet.4 Mégsem látjuk, hogy a zöld pártok vagy a zöld kezdeményezések előretörnének az országban.
Ráadásul, a zöld opciók sokszor pénzt is spórolnak nekünk, tehát egy racionális szereplőnek, egy vérbeli Homo oeconomicusnak azokat kellene előnyben részesítenie. Ilyen különösen az energetika, ahol a takarékos opciók sokszor egyben környezettudatosak is. A háztartások és a vállalkozások ennek ellenére gyakran nem használják a meglévő technológiákat és egyszerű intézkedéseket sem, amelyekkel közösségi szinten milliárdokat lehetne megtakarítani.5 A „nagy potenciál, alacsony elfogadottság” paradoxon miatt számos költséghatékony technológia, például a kompakt fénycsövek, a jobb hőszigetelő anyagok stb. nem érik el azt a piaci sikert, amelyet racionális vásárlók esetén elvárnánk.6 A viselkedésalapú joggazdaságtan szerint mindennek pszichológiai akadályai vannak, így a válasz is a pszichológiailag megalapozott választástervezés lehet. Hogyan vegyük rá az embereket például arra, hogy a környezetkímélőbb, akár drágább zöld opciókat válasszák?
Döntéseinket az előre megjelölt választások sokkal jobban meghatározzák, mint gondoljuk, ugyanis azokat használják tudattalanul döntési horgonyként későbbi ítéleteinkhez (status quo torzítás).7 Ráadásul minél összetettebb egy döntés, vagy minél több döntést hoznak az emberek egy sorozatban, annál inkább hajlamosak elfogadni az alapértelmezett beállítást. Ezt már láttuk az izraeli bírák példáján is, akik a nap előrehaladtával egyre inkább hajlamosak voltak leegyszerűsítő határozatot hozni. De gondolhatunk itt teljesen hétköznapi döntésekre is, minthogy hogyan használjuk a nyomtatót. Egy egyetemen a papírfogyasztás csökkentésére akarták rávenni az ott dolgozókat. Először megpróbáltak az alkalmazottak eszére hatni, kitettek egy felhívást, amelyben arra kérték az egyetemi alkalmazottakat, hogy általában véve csökkentsék a nyomtatás mennyiségét, és amikor csak lehet, használják a kétoldalas nyomtatási opciót. Ezzel igen csekély sikereket értek el. Aztán egyszerűen fogták, és átállították az egyetemi nyomtatók alapbeállítását egyoldalasról kétoldalas nyomtatásra. Míg az erkölcsi okításnak nem volt hatása, az alapértelmezett beállítás megváltoztatása 15%-kal csökkentette a papírfelhasználást.8
A status quo torzítás miatt, ha az alapértelmezett áramopció a zöld energia, nem pedig a szürke, az emberek hajlamosak akkor is azt választani, ha az drágább. Egy német tanulmány az energiafelhasználásról azt mutatja, hogy az alapértelmezett választás egyszerű beállítása a drágább „zöld” energiára közel tízszeresére növeli a zöld fogyasztást.9 Amikor Svájcban egy kísérlet keretében a megújuló energiát a meglévő ügyfeleknek alapértelmezett opcióként mutatták be, az ügyfelek mintegy 80%-a maradt a zöld opciónál, a hatás pedig négy éven át stabil maradt.10
Az alapértelmezésnek hatása van a szervadományozásra is: a feltárt adatok azt mutatják, hogy az opting-out típusú (feltételezett beleegyezéses) jogrendszerrel működő országokban körülbelül kétszer olyan magas az adományozási arány, mint az opting-in (kifejezett beleegyezéses) rendszerrel rendelkező országokban.11 Bár a legtöbb ember elméletben egyetért a szervadományozással, ha nem ez az alapértelmezett beállítás, nem fog külön lépéseket tenni annak megváltoztatásáért. Nem elég tehát, hogy az alapértelmezett beállítás határozza meg a viselkedésünket, gyakran arra késztet bennünket, hogy a hozzáállásunkkal ellentétes módon viselkedjünk. Itt azonban a nudge mozgalomhoz hozzá kell tenni egy fontos kritikai kiegészítést. Spanyolországban, amit az egyik sikertörténetként tartanak számon, valójában a donációk számának érdemi növekedése csak tíz évvel az „opt-out” politika bevezetése után indult el. E késői növekedés mögött nagyrészt az áll, hogy a spanyol kormány létrehozott egy nemzeti transzplantációs hálózatot, jelentős erőforrást fektetett a potenciális donorok korai azonosítására, és a kórházi személyzet speciális képzésére.12 A szervdonációs rendszerek közötti váltás tehát önállóan nem elég az adományozók számának szignifikáns növelésére. Fontos, hogy a választási környezet átalakítása kiegészíti, de nem pótolja az erőforrás-igényes társadalompolitikákat.
Ugyanennek a pszichológiai résnek a rosszindulatú kihasználása például az, amit a legtöbb alkalmazás az adatvédelmi beállításokkal tesz. A mobilos alkalmazások nagymértékben támaszkodnak az adataink gyűjtésére, hiszen ez a fő bevételi forrásuk. A fejlesztők jogi kötelezettsége megfelelően tájékoztatni minket adatgyűjtési gyakorlataikról, és sajnos sokszor ezen alapvető kötelezettségeiket sem teljesítik.13 Emellett az adatgyűjtés teljeskörű engedélyezése valamiért mindig az alapértelmezett, a felhasználónak pedig külön meg kell találnia azt a beállítást, amivel le tudja állítani adatai megosztását (opt-out). Mindezt annak ellenére teszik, hogy a legtöbb ember nem szereti, ha így megfigyelik.14 Amikor például egy barátságos alkalmazás figyelmeztet minket, és megmutatja, hányszor osztották meg az adatainkat egy héten, az emberek 98%-a átállítja az adatvédelmi engedélyeket.15
Erre részben már elkezdett válaszolni a fogyasztóvédelmi szabályozás, bár még csak erőtlenül. Az EU fogyasztói jogokról szóló irányelve azzal véd minket a status quo torzítástól, hogy tiltja a weboldalakon az előre bepipált jelölőnégyzetek használatát.16 A platformok azonban gyorsan lépnek, és más manipulatív eszközökkel irányítanak minket. A Facebook például a böngészőbe ágyazott megfigyelő cookie-beállításoknál az általa preferált, teljes megfigyelés opciót jobbra teszi, és kiszínezi, míg az általa nem preferált, csökkentett megfigyelés opciót a bal oldalon helyezi el, és szürke színnel jelöli. Mindenki érzékelheti, hogy így automatikusan a megfigyelés engedélyezésére kattintana. Tehát a két opció közötti választás nem semleges, pszichológiai gyengeségeinket felhasználva irányított környezetben történik. Figyeljük meg, hogy a legtöbb szolgáltató finoman olyan választási környezeteket alakít ki, amelyek alapértelmezett opcióként azokat a lehetőségeket tüntetik fel, amelyek a szolgáltató érdekét szolgálják, nem pedig a miénket.
 
1. kép. Szolgáltatók által ajánlott lehetőségek
 
Ugyanez a módszer használható nagyon más környezetben is, hogy az emberek egészségét megvédjük. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az argentinok jelenleg átlagosan háromszorosan túllépik az ajánlott napi maximális sófogyasztást, ami komoly kockázatot jelent különböző szívproblémákra nézve. Buenos Aires tartomány egészségügyi minisztériuma ezt kezelendő megállapodást kötött az Idegenforgalmi, Szállodai és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, hogy a város éttermeinek asztaláról eltávolítsák a sószórókat. Ezzel megtörik az automatikus szokást, hogy az ember megsózza az ételét.17 Természetesen továbbra is lehet külön sót kérni a pincértől, de azzal, hogy olyan választási környezetet alakítottak ki, amelyben a viselkedéses jelző eltűnik (a sótartó nincs az ember szeme előtt), az automatikus viselkedés csökken. Az emberek valószínűleg észre sem veszik, hogy viselkedésünket szabályozták.
1 Frank, P. – Brock, C. (2018): Bridging the intention–behavior gap among organic grocery customers: The crucial role of point‐of‐sale information. Psychology & Marketing. 35(8), 586–602.; Gupta, S. – Ogden, D. (2006): The attitude-behavior gap in environmental consumerism. APUBEF Proceedings. 3(1), 199–206.
2 Park, H. J. – Lin, L. M. (2020): Exploring attitude–behavior gap in sustainable consumption: Comparison of recycled and upcycled fashion products. Journal of Business Research, 117, 623–628.
3 Frank, P. – Brock, C. (2018): Bridging the intention–behavior gap among organic grocery customers: The crucial role of point‐of‐sale information. Psychology & Marketing. 35(8), 586–602.
4 https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/8776/a-magyarok-2022-tol-zold-kormanyt-akarnak-derul-ki-a-greenpeace-friss-kutatasabol/
5 Shama, A. (1983): Energy conservation in US buildings: solving the high potential/low adoption paradox from a behavioural perspective. Energy policy. 11(2), 148–167.
6 Jaffe, A. B. – Stavins, R. N. (1994): The energy-efficiency gap. What does it mean? Energy policy. 22(10), 804–810.
7 Samuelson, W. – Zeckhauser, R. (1988): Status quo bias in decision making. Journal of risk and uncertainty. 1, 7–59.
8 Egebark, J. – Ekström, M. (2016): Can indifference make the world greener? Journal of Environmental Economics and Management. 76, 1–13.
9 Ebeling, F. – Lotz, S. (2015): Domestic uptake of green energy promoted by opt-out tariffs. Nature Climate Change. 5(9), 868–871.
10 Liebe, U. – Gewinner, J. – Diekmann, A. (2021): Large and persistent effects of green energy defaults in the household and business sectors. Nature Human Behaviour. 1–10.
11 Johnson, E. J. – Goldstein, D. G. (2004): Defaults and donation decisions. Transplantation. 78(12), 1713–1716.
12 Etheredge, H. R. (2021): Assessing global organ donation policies: opt-in vs opt-out. Risk management and healthcare policy. 1985–1998.
13 Zimmeck, S. – Story, P. – Smullen, D. – Ravichander, A. – Wang, Z. – Reidenberg, J. – … Sadeh, N. (2019): Maps: Scaling privacy compliance analysis to a million apps. Proceedings on Privacy Enhancing Technologies.
14 Liu, B. – Andersen, M. S. – Schaub, F. – Almuhimedi, H. – Zhang, S. A. – Sadeh, N. – … Acquisti, A. (2016): Follow my recommendations: A personalized privacy assistant for mobile app permissions. In Twelfth symposium on usable privacy and security (SOUPS 2016) (27–41).
15 Almuhimedi, H. – Schaub, F. – Sadeh, N. – Adjerid, I. – Acquisti, A. – Gluck, J. – … Agarwal, Y. (2015, April): Your location has been shared 5,398 times! A field study on mobile app privacy nudging. In Proceedings of the 33rd annual ACM conference on human factors in computing systems. 787–796.
16 Directive 2011/83/EU of the European Parliament and of the Council of 25 October 2011 on consumer rights.
17 Jones, R. – Pykett, J. – Whitehead, M. (2013): Changing behaviours: on the rise of the psychological state. Edward Elgar Publishing.
Jog, pszichológia, társadalom

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

JogtudományPszichológiaSzociológia

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave