Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

A tigris és a konnektor

Ha szemtől szembe kerülsz egy tigrissel, a tested azonnal készültségi állapotba kerül. Bizonyára óriási félelmet fogsz átélni. A szíved elkezd hevesen verni, a figyelmed beszűkül, így a szervezeted felkészül azokra az alapvető viselkedéses válaszokra, amiket a törzsfejlődés során rendszeresen alkalmazott: elfutsz, megfagysz, vagy harcra készülsz. Nem tapasztaljuk azonban ugyanezt a félelmet, amikor a tényleges veszélyt a biológiai sokféleség csökkenése és a tigrisek eltűnése jelenti. Mivel nem rendelkezünk a mai globális kihívások érzékeléséhez szükséges ösztönös, gyors kognitív és érzelmi mechanizmusokkal, nehéz helyzetbe került az emberiség.

A természetes veszélyérzetünk hiányának korrigálása lassú kognitív feldolgozást igényel: tudatos erőfeszítést, a végtelen mennyiségű információ folyamatos figyelemmel kísérését, következtetések és megfelelő attitűdök kialakítását, majd az ezeknek megfelelő cselekvést. Ez valóban szörnyű teher az egyén számára, de az állam segíthet azáltal, hogy ezen „absztraktabb” veszélyeket olyan jelekké fordítja le, amelyeket könnyebben megérthetünk. Ezt tették az elmúlt évtizedekben a dohányzással: a cigaretta látszólag absztrakt veszélyeit nehéz érzékelni, egy rothadó tüdő vizuális látványa azonban beindítja az érzelmi rendszerünket. Ugyanígy másképp viszonyulnánk egy hamburgerhez, ha minden alkalommal, amikor kinyitjuk a csomagolást, egy cukorbetegség miatt levágott lábat kellene látnunk.

Itt jut szerephez a jog, leginkább pedig a fogyasztóvédelem. A termékeknek a lehető legvilágosabban kellene kifejezniük fogyasztásuk költségeit. Az Európai Unió ezért könnyen érthető, és jól értelmezhető energiacímkéket alkalmaz az energetika területén.1 A címkézés jó eszköz lehet az étkezési szokások megváltoztatására is,2 ami jelenleg jelentős közegészségügyi és fenntarthatósági kérdés.3 A szintén EU-s eredetű Nutri-score címke például egy egyszerű, ötfokozatú skálán kifejezi a termék tápértékét, jól értelmezhető színnel jelöli az egészségesség fokát, amit egy tízéves gyerek is egy pillanat alatt értelmezi tud. Én például rendszeres humuszfogyasztó vagyok, és kiszúrta a szemem, hogy a sima humusz, zöld színű és nagy A betűvel jelölt, tehát a legmegfelelőbb tápanyagtartalommal rendelkezik. Míg a mellette lévő paprikás humusz sárga színű C minősítést kapott. Máig rejtély számomra, hogy miért ekkora a különbség a két termék minősítése között. Mivel nem vagyok táplálkozási szakértő, és a termékek összetételére vonatkozó részletes leírások sem sokat mondanak nekem, magamtól valószínűleg sosem jöttem volna erre rá. A minősítés alapján azonban könnyen eldönthettem, hogy inkább búcsút intek a paprikás változatnak.

Ez a viselkedéses politikai javaslat a közbeszerzési rendszerekbe is beépült: a központi kormányzatok által vásárolt irodai informatikai termékeknek meg kell felelniük egy bizonyos energiahatékonysági címkézési szabványnak, az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló 106/2008/EK rendelet szerint. Emögött az a megfontolás áll, hogy az állam és intézményei, mint az egyik legnagyobb vásárló, képes hatni úgy is a piacra, hogy csak fenntartható termékeket és szolgáltatásokat vásárol. Így zöld és viselkedésalapú közbeszerzéseken keresztül komoly hatást tud elérni (green public procurement).4

Ezért is problémás, amikor egyre több információt tüntetnek fel a cégek a termékeiken, és ezzel rosszhiszeműen elárasztanak minket. A fogyasztók sokszor már annyira sok információt kapnak, hogy nem tudják őket feldolgozni, így heurisztikus döntési utakhoz fordulnak. Ilyen az is, amikor egy szerződéses tájékoztató gyanánt ötven oldal bonyolult szöveget raknak le elénk. Emellett az is fontos, hogy a megfogalmazással rosszhiszeműen manipuláló termékekre figyeljen a fogyasztóvédelem. Ahogy a keretezésről szóló részben szó volt róla, egy „75%-ban zsírmentes” feliratú termék sokkal vonzóbb, mint egy „25% zsírtartalmú”, még akkor is, ha a két állítás tartalmilag teljesen azonos.5 Itt elő lehet írni, hogy a zsírtartalom meghatározása mindkét keretben kerüljön a termékre.

1	Newell, R. G. – Siikamäki, J. (2014): Nudging energy efficiency behavior: The role of information labels. Journal of the Association of Environmental and Resource Economists. 1(4), 555–598.
2	Cecchini, M. – Warin, L. (2016): Impact of food labelling systems on food choices and eating behaviours: a systematic review and meta‐analysis of randomized studies. Obesity reviews. 17(3), 201–210.
3	Organisation for Economic Co-operation and Development (2019): The Heavy Burden of Obesity: The Economics of Prevention. OECD.
4	Testa, F. – Annunziata, E. – Iraldo, F. – Frey, M. (2016): Drawbacks and opportunities of green public procurement: an effective tool for sustainable production. Journal of cleaner production. 112, 1893–1900.; Rainville, A. (2017): Standards in green public procurement–A framework to enhance innovation. Journal of Cleaner Production. 167, 1029–1037.
5	Levin, I. P. – Gaeth, G. J. (1988): How consumers are affected by the framing of attribute information before and after consuming the product. Journal of consumer research. 15(3), 374–378.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero