Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Interkulturális pszichológia, éghajlat és gazdaság

Tovább árnyalhatjuk a jogkövetésről szóló elemzésünket azzal, ha beemeljük az antropológia perspektíváját is. Megnézhetjük, hogy mitől alakulnak ki laza és mitől kötött kultúrák, és mindez hogyan kapcsolódik a normák követéséhez. Eszerint különbséget lehet tenni két jellegadó kultúra között: a kötött kultúrák elvárják a normák betartását, és szigorúan megbüntetik a deviáns viselkedést, a laza kultúrák pedig inkább engedékenyek, és tolerálják a normaszegést. Utóbbi rendszerek az elmélet szerint heterogén, plurális kulturális környezetben, alacsony népsűrűségű területeken jönnek létre. Fontos, hogy nagy földrajzi mozgékonyság jellemzi őket, ahol az embernek lehetősége van a megsértett közösség elhagyására. Ezek gyakran jelentős, egymástól eltérő kultúrák kereszteződésében alakulnak ki. Utóbbira példa Thaiföld, Kína és India erőterei között, ami történelmi és földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan rendelkezik e sajátos viselkedéses jellegzetességekkel.1

Megnézhetjük azt is, az interkulturális pszichológia megközelítését felhasználva, hogy a normakövetés milyen kapcsolatban áll az individualizmus-kollektivizmus értéktengellyel.2 Itt a jog és emberi viselkedés kapcsolatába beleszólnak olyan tényezők is, mint a gazdasági jellegzetességek. A rizstermesztés, amely mintegy tízezer évvel ezelőtt kezdődött, hatalmas mennyiségű közösségi munkát igényel. Minden család termésének learatásához az egész falu munkájára szükség van. Így a víz igazságos elosztása és a termesztés kialakítása nagymértékű függőséget hozott létre a lakosok között, például Kínában. Pontosabban, Kína bizonyos részein. Észak-Kína egyes területein nehéz rizst termeszteni, ezért az emberek évezredek óta búzát termesztenek, ami viszont inkább egyéni, mint kollektív gazdálkodást jelent. Amikor ezek az emberek pszichológiai teszteket végeznek, jobban hasonlítanak a nyugati emberekhez, mint Kína más részein, ahol inkább a kollektivista én jellemző. Ez pedig a régióban az individualizmus két másik tényezőjét is magával hozza: a válások aránya és a szabadalmi bejelentések száma is magasabb, mint a rizstermesztő régiókban.3

A normakövetés adott esetben még az éghajlati viszonyokkal is összefüggésbe hozható.4 Mivel a Homo sapiens meleg éghajlaton fejlődött ki, az itteni körülményekhez könnyebben alkalmazkodik, mint a hidegebb éghajlathoz. A kevésbé természetes körülmények az élelemforrások optimálisabb felhasználását teszik szükségessé, és nagyobb fegyelmet követelnek meg az emberektől. Az önkontroll e fokozottabb kényszerére vezetik vissza egyes kutatók, hogy hideg éghajlatú, szigorúbb kultúrákban magasabb az öngyilkosságok aránya, miközben a mérsékeltebb éghajlatú, lazább, alacsonyabb önkontrollt elváró kultúrákban több az emberölés. Így végső soron a bűnözési mintázatok is összefügghetnek az éghajlattal.

1	Gelfand, M. J. – Raver, J. L. – Nishii, L. – Leslie, L. M. – Lun, J. – Lim, B. C. – … Yamaguchi, S. (2011): Differences between tight and loose cultures: A 33-nation study. Science. 332(6033), 1100–1104.
2	Triandis, H. (2003): A társas viselkedésmintázatok kulturális eltérései. In Nguyen Luu, L. A. – Fülöp Márta (szerk.): Kultúra és pszichológia. Osiris. Budapest. 67–97., 84–90.
3	Talhelm, T. – Zhang, X. – Oishi, S. – Shimin, C. – Duan, D. – Lan, X. – Kitayama, S. (2014): Large-Scale Psychological Differences Within China Explained by Rice Versus Wheat Agriculture, Sci. 344: 603.
4	Robbins, M. C. – DeWalt, B. R. – Pelto, P. J. (1972): Climate and behavior: A biocultural study. Journal of Cross-Cultural Psychology. 3(4), 331–344.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero