Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Konstruktív és rekonstruktív emlékezet

Miért ennyire megbízhatatlan az emlékezet? Ennek megválaszolásához meg kell vizsgálni az emlékezet konstruktív jellegét. Az eseményekről alkotott emlékeink szisztematikusan eltérnek az őket kiváltó objektív valóságtól, mind kialakításuk pillanatában (konstruktív folyamatok), mind a későbbiek folyamán (rekonstruktív folyamatok).1

Az emlékezés már a kódolás során, az információ felvételénél el fog térni a fizikai valóságtól, a külvilágból érzékszerveink által begyűjtött nyers információt ugyanis komplex és szubjektív folyamatok által alakítjuk át szervezett észleletté.2 Ezért észlelés során is igaz az, hogy nemcsak pillanatnyilag érzékelt tapasztalataink hatnak ránk, hanem korábbi tudásunk is irányítja a folyamatot. Például ha látunk távol egy tárgyat, amit pontatlanul észlelünk, azt elvárásainkkal kiegészítve fogjuk kódolni és jelentésteli egységgé gyúrni. Attól még, mert egy tárgyat nem ismerünk fel (lásd például az előző példát, vagyis ha túl messze van), elkezdünk hipotéziseket felállítani róla. Később ez a tárgy tiszta érzékelésének is akadálya lesz, tehát perceptuális interferencia fog fellépni a tárgy objektív valója és előzetes elképzelésünk között.3

Az információ előhívása során pedig újra konstruálni fogunk, ezt hívjuk rekonstrukciónak. Rekonstrukció során mind belső, mind külső hatások befolyásolnak minket.4 Az előhívást befolyásoló belső tényezőkről a fentiekben már volt és később még lesz is szó, ezek összegezve: belső következtetéseinkből, ok-okozati kapcsolatok felállításából, az információk logikus egységgé szervezéséből, sémáinkból és sztereotípiáinkból, az eseményre vonatkozó értékeléseinkből adódnak. Beépítjük továbbá a felidézéskor eszünkbe jutó gondolatainkat és érzéseinket is emlékeinkbe, tehát az emlék megalkotása és értelmezése a valóságban erősen egymásba fonódik. Minden előhívás módosítani fogja az emléket, így idővel a távolság csak nőni fog a valóság és az emlék között. A jog számára új kihívást jelent, hogy az emberek a közösségi médiát használják utólagosan azonosításra polgári és büntető ügyekben is, ami megváltoztathatja emlékeiket.5 Például a Facebookon nyomoznak potenciális elkövetők után, vagy az áldozatok elküldik az Instagram-fotókat a rendőrségnek, amelyek később bizonyítékként bekerülnek az eljárásba.6

Az emlékezet konstruktív természete miatt nagyon sérülékeny a külső befolyásolás szempontjából. Az emlékezetkutatás egyik vezető alakja, Daniel L. Schacter a szuggesztibilitást tartja emlékezetünk egyik legnagyobb „bűnének”. A szuggesztibilitással az egyén azon hajlamára utal, hogy külső forrásból – média, másik személy, kép vagy írásos anyag – származó félrevezető információt építsen be a személyes felidézésébe.7 Barclay például 1986-os kísérletében egyetemista hallgatókkal íratott naplót az őket érintő fontosabb eseményekről. Később saját feljegyzéseik alapján emlékeztette őket a megélt eseményekre, a történeteken azonban változtatásokat eszközöltek. Mivel a hamis elemek nem voltak meglepőek, a hallgatók idővel egyre jobban a magukévá tették az egyébként módosított történetet. Finoman elkezdte átírni a hallgatók emlékezetét, amiből azok semmit sem vettek észre.8 Nemcsak döntéshozatalunkban nem lehetünk biztosak, hanem saját élettörténetünk emlékeiben sem.

1	Atkinson, R. L. – Atkinson, R. C. – Smith, E. E. – Bem, D. J. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó. Budapest. 321.
2	Atkinson, R. L. – Atkinson, R. C. – Smith, E. E. – Bem, D. J. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó. Budapest. 172.
3	Atkinson, R. L. – Atkinson, R. C. – Smith, E. E. – Bem, D. J. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó. Budapest. 322.
4	Atkinson, R. L. – Atkinson, R. C. – Smith, E. E. – Bem, D. J. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó. Budapest. 323.
5	Brown, K. R. (2011): The risks of taking Facebook at face value: Why the psychology of social networking should influence the evidentiary relevance of Facebook photographs. Vand. J. Ent. & Tech. L. 14, 357.
6	Például ilyen esetek: R. v. Delorme, 2017 SKCA 3 (CanLII), http://canlii.ca/t/gwwxb, retrieved on 2018-03-26.; R. v. Mohamed, 2014 ABCA 398 (CanLII), http://canlii.ca/t/gffh3, retrieved on 2018-03-26.; R. v. Leeds, 2013 NSSC 364 (CanLII), http://canlii.ca/t/g220h, retrieved on 2018-03-26.
7	Schacter, D. L. (2002): Az emlékezet hét bűne: Hogyan felejt és emlékszik az elme? HVG. 146.
8	Barclay, C. R. (1986): Schematization of autobiographical memory. Autobiographical memory. 82–99.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero