Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

A bírói kérdezési stratégiák és a befolyásoló nyelvhasználat dilemmái Magyarországon

A fejezetből kiderült, hogy ideghálónkba beégett tapasztalataink, vagyis előzetes ismereteink meghatározzák, miként tároljuk és kódoljuk új emlékeinket, ezáltal alakítva emlékeink szerkezetét és tulajdonságait. Az emlékezet sem számítógépes adatbázis, sem kamera, sem pedig családi fotóalbum. Ehelyett egy dinamikusan változó konstrukció, amelybe folyamatosan beépítjük saját szubjektumunkat. Ebből kifolyólag rendkívül sérülékeny, és egyaránt ki van téve külső és belső hatásoknak. Úgy tűnik, az emlékezetkutatás jogi és pszichológiai vonatkozásai Magyarországon is egyre sürgetőbbé válnak.

Elek Balázs 2000-es évekbeli kutatásai például azt mutatják, hogy a bírók nem lépnek fel aktívan a meg nem engedett, befolyásoló kérdésekkel szemben, és nem alkalmazzák következetesen az eljárásjogi eszközöket a tanúk védelmében. Amikor maguk tesznek fel kérdéseket, ez a védelem tovább gyengül, mivel a tárgyalás során nem szokás félbeszakítani a bírót annak érdekében, hogy megváltoztassa kérdésfeltevési módját.1 Ráadásul a hazai bírók sokszor ragaszkodnak a nyomozás során a tanúk által elmondottakhoz, így gyakorlatuk nem illeszkedik az emlékezet rekonstruktív természetéhez.

Bencze Mátyás empirikus kutatásai is megerősítik, hogy a bírók büntetőügyekben a nyomozás során feltárt tanúvallomásokra hagyatkoznak, miközben a bíró számára a nyomozás realitása egy „fekete doboz”, amibe nem látnak bele, csak az eredményét ismerik.2 A nyomozó hatóság viszont nem egy független megismerő fél a képletben, hanem az állami büntetőhatalom birtokosa. A bírók emellett sokszor fekete-fehér módon, szavahihetetlennek vagy szavahihetőnek bélyegzik a tanúkat, így az általuk elmondottakat is vagy teljesen elvetik, vagy teljesen elfogadják. Ennél azonban jobb gyakorlat lenne az egyébként értékes elemek kivétele, és annak az elfogadása, hogy minden beszámoló tartalmazhat hibás emlékeket.3

Varga Marianna doktori kutatásai során szintén vizsgálta a hazai gyakorlatot: 8 bírósági eljárás nyelvi elemzését végezte el a Szegedi Törvényszéken.4 A kutatás célja pedig a bírók kérdezési stratégiáinak vizsgálata volt. Arra jutott, hogy szinte bármilyen nyelvi elem a befolyásolási szándék nélkül is lehet befolyásoló. Viszont a szerző amellett érvel, hogy a bírók rendelkeznek azzal a kihallgatási tapasztalattal, aminek a segítségével figyelni tudnak a megfelelő kérdezési stratégia kiválasztására. Varga a hamis emlékek kapcsán viszont felhívja a figyelmet arra, hogy a rendőrségi kihallgatások alatt többféleképpen is létrejöhetnek hamis információk. Először is, ha a tanú nem kap lehetőséget arra, hogy saját szavaival írja le az eseményeket, a kihallgató által használt kifejezések spontán hamis emlékeket kelthetnek. Másodszor, ha a kérdések olyan információkat tartalmaznak, amelyek befolyásolhatják az emlékeket, különösen, ha ezek specifikus eldöntendő vagy nyitott kérdések formájában jelennek meg.

Utóbbi különösen érdekes, a jog és pszichológiai szakirodalomban ugyanis a nyitott kérdéseket kifejezetten követendő példának tartják. Varga gyakorlati kutatása viszont arra világít rá, a tanú adott esetben az őszinteségének megkérdőjelezéseként is képes értelmezni egy ilyen neutrális kérdést, ami végül defenzív kommunikációra sarkallja.5 Ezen kívül az eredmények megerősítik, hogy az események észlelésekor a szemantikailag összefüggő szavak, például egy kognitív sémához kapcsolódó kifejezések, illetve az egyén saját következtetései is jelentős szerepet játszhatnak a hamis emlékek kialakulásában.6

1	Elek, B. (2008): A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. Doktori értekezés. Miskolc, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
2	Bencze, M. (2016): Nincs füst, ahol nincsen tűz: Az ártatlanság vélelmének érvényesülése a magyar bíróságok gyakorlatában. Gondolat, Budapest.
3	Elek, B. (2008): A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. Doktori értekezés. Miskolc, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
4	Varga, M. (2020): Magyar büntetőperes bírósági kihallgatások komplex nyelvészeti elemzése (Doctoral dissertation, Doktori értekezés.) SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. Szeged.
5	Varga, M. (2020): Magyar büntetőperes bírósági kihallgatások komplex nyelvészeti elemzése (Doctoral dissertation, Doktori értekezés.) SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. Szeged.
6	Varga, M. (2020): Magyar büntetőperes bírósági kihallgatások komplex nyelvészeti elemzése (Doctoral dissertation, Doktori értekezés.) SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. Szeged.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero