Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Magyar jogászok jogpszichológiai ismereteinek vizsgálata

A nemzetközi kutatások szerint az igazságszolgáltatás szereplői sokszor használnak megalapozatlanul, intuitív módon vagy hibás forrásból származó pszichológiai ismereteket. Vannak természetesen olyan közkeletű nézetek, amelyek önmagukban igazak lehetnek, a tudományos kontextus hiányában azonban ezek is félrevezethetnek minket. Például az, hogy minél több ideig látunk valakit, annál könnyebben fogjuk tudni azonosítani,1 önmagában igaz állítás. A szemtanúk azonban rendszeresen túlbecsülik az időintervallumot, ami alatt az adott esemény lezajlott,2 így ebből a pontosságra nem felétlenül lehet következtetni. A szemtanúk emlékezetére számos faktor hat: a fényviszonyok, a bűncselekmény erőszakossága, az elkövető kora, neme, rassza, az esemény időtartama, az esemény és a felismerés között eltelt idő és az eseményt követő külső információk.

Csak e faktorok és a kiértékelésükhöz szükséges pszichológiai ismeretek tükrében lehet valós következtetést levonni egy szemtanú emlékezetének pontosságával kapcsolatban. 1995-re már több mint 2000, a tanúvallomások megbízhatóságával foglalkozó pszichológiai tanulmány jelent meg,3 így az igazságszolgáltatás számára a szakirodalom rendelkezésre áll. A kortárs kutatások alapján viszont komoly szakadék tátong a tudomány és a gyakorlat között, amit csak képzésekkel és az áltudományos ismeretek megvilágításával lehet áthidalni. Ezen hiányosságok orvoslása kiemelten fontos, tekintettel arra, hogy itt a tét akár ártatlan emberek börtönbe kerülése is lehet.

Az elérhető nemzetközi szakirodalom szintetizálása és kiértékelése után szerettem volna felmérni a hazai bírák és igazságügyi alkalmazottak véleményét jogpszichológiai kérdésekben. Ilyen konkrét felmérés rendelkezésre áll több jogrendszerből is – norvég4, svéd5, USA-beli6 és kínai bírókkal7 –, így a kitöltés eredményeit nemzetközi összevetésben is vizsgálni tudtam. A bírói attitűdök mérésére a nemzetközi kutatásokat követve ötfokozatú Likert-skálát hoztam létre, és néhány rövid szöveges választ igénylő kérdést tettem bele.

A kérdőívet végül a nemzetközi gyakorlathoz képest kibővítettem és kiegészítettem a kognitív torzításokra vonatkozó átfogó jogi és pszichológiai kutatásokkal, amelyeket szisztematikusan feldolgoztam. Több kérdést integráltam a spontán emberismeretre vonatkozóan, elsősorban a veszélyes döntések elméletéből kiindulva.8 A kérdőívben Wise eredeti kérdéseit változatlanul meghagytam, így az összehasonlítás továbbra is lehetséges a rövidebb, nemzetközi kérdőívek eredményeivel. Végül 259 jogász és joghallgató válaszát sikerült begyűjtenem és elemeznem. A kutatásban részt vevő gyakorló jogászok átlagosan 14,4 év jogi tapasztalattal rendelkeztek, 12,2 éves szórással. Emellett 95 joghallgató is kitöltötte a kérdőívet.

Mindkét mintán belül többségben voltak a női kitöltők.9 A kitöltők eredményeit külön értékeltem az alapján, hogy a kitöltő joghallgató vagy tapasztalattal rendelkező végzett jogász. Ennek oka, hogy a tapasztalattal rendelkező jogászok mintáját relevánsabbnak éreztem, így a két csoport megkülönböztetésével talán általánosíthatóbb megállapításokat lehet tenni. Mindenesetre értékes lehet megnézni, hogy a joghallgatók mennyiben rendelkeznek a jogi munka elkezdése előtt eltérő attitűdökkel, mint a munka elkezdése után. Tehát a tapasztalat milyen mértékben változtat a jogpszichológiai nézeteken?

1	Laughery, K. R. – Alexander, J. F. – Lane, A. B. (1971): Recognition of human faces: effects of target exposure time, target position, pose position, and type of photograph. Journal of Applied Psychology. 55(5), 477.
2	Schiffman, H. R. – Bobko, D. J. (1974): Effects of stimulus complexity on the perception of brief temporal intervals. Journal of Experimental Psychology. 103(1), 156.
3	Memon, A. A. – Vrij, A. – Bull, R. (2003): Psychology and law: Truthfulness, accuracy and credibility. John Wiley & Sons.
4	Magnussen, S. – Wise, R. A. – Raja, A. Q. – Safer, M. A. – Pawlenko, N. – Stridbeck, U. (2008): What judges know about eyewitness testimony: A comparison of Norwegian and US judges. Psychology, Crime & Law. 14(3), 177–188.
5	Granhag, P. A. – Strömwall, L. A. – Hartwig, M. (2005): Eyewitness testimony: Tracing the beliefs of Swedish legal professionals. Behavioral Sciences & the Law. 23(5), 709–727.
6	Wise, R. A. – Safer, M. A. (2004): What US judges know and believe about eyewitness testimony. Applied Cognitive Psychology: The Official Journal of the Society for Applied Research in Memory and Cognition. 18(4), 427–443.
7	Wise, R. A. – Gong, X. – Safer, M. A. – Lee, Y. T. (2010): A comparison of Chinese judges' and US judges' knowledge and beliefs about eyewitness testimony. Psychology, crime & law. 16(8), 695–713.
8	Porter, S. – Ten Brinke, L. (2009): Dangerous decisions: A theoretical framework for understanding how judges assess credibility in the courtroom. Legal and Criminological Psychology. 14(1), 119–134.
9	A tapasztalattal rendelkező jogász kitöltők között 69 férfi és 95 női kitöltő volt. A joghallgatók közül 27 férfi és 68 nő.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero