Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Magyar minta: a hitelesség illúziója és a megjelenés hatalma

A jogászok nagy része elismeri azt, hogy a megjelenés hatással van a bírói ítéletekre. Ha ez így van, az azt is jelenti, hogy a kitöltő jogászok több mint kétharmada szerint önkényes és a jog szempontjából olyan triviális tényezők is befolyásolják az eljárások kimenetelét, mint hogy hogyan nézünk ki. A kiszámítható jogrendszer az elkövetett cselekedetek alapján hoz döntéseket, nem pedig a külső megjelenés szerint. Az ilyen típusú pszichológiai erőtér sérti az igazságszolgáltatás alapelveit. Ez sajnos egybevág a kognitív torzításokra vonatkozó nemzetközi szakirodalom megállapításaival is, tehát itt a szakértők véleményéhez közel áll a jogászok véleménye. Azt gondolják, például a jóképű emberek megjelenésük miatt előnyt élveznek az élet számos területén.

A jogászok és a joghallgatók kétharmada úgy látja, hogy a bírósági tárgyalások során a tanúk és az elhangzó elbeszélések hitelességének érzékelése gyakran kulcsfontosságú szerepet játszik az ítéletek meghozatalában. Az, hogy a jogászok kétharmada egyetért az állítással, önmagában is érdekes kérdéseket vet fel az igazságszolgáltatással kapcsolatban. Ami jogpszichológiai szempontból is problémás, mivel ha a bírók túlzott mértékben támaszkodnak a hitelesség érzékelésére, akkor a jogrendszer kiszolgáltatott lehet azoknak a tényezőknek, amelyek befolyásolhatják a tanúk és elbeszélések megbízhatóságát. Amint a feltárt szakirodalomból láttuk, a hitelesség érzetét közvetítő belső hang, a megbízhatóságot jelző intuíció nem ad valódi tudást az illető múltbeli vagy jövőbeli viselkedéséről, illetve hitelességéről sem. Eközben, a jogászok nem értenek egyet azzal, hogy a bírók jók lennének a megtévesztés jeleinek leleplezésében, ahogyan az igazságszolgáltatás szereplőinek pszichológiai ismereteit is átlagosan elég alacsonyra becsülik.

Meglepő és rendkívül aggasztó, hogy a gyakorló jogászok jelentős része, pontosabban 71%-a egyetért azzal, hogy a szem megfigyelése szükséges a hitelesség megállapításához. Annak ellenére, hogy a szem megfigyelése az emberek megismerésének egyik bevett eszköze a népi pszichológiában, jól bizonyított, hogy ezek a benyomások a véletlennél nem pontosabbak. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az intuíciók könnyen vezethetnek téves ítéletekhez, és veszélyeztethetik a jogi döntéshozatalt (veszélyes döntések elmélete). Külön problémás a válasz, miután a gyakorló jogászok több mint 70%-a szerint a tárgyalások sokszor hitelességi versennyé fajulnak, ahol a tanúk, szereplők érzékelt megbízhatósága ügydöntő.

3. táblázat. Hitelesség – összesítő táblázat

Kérdés	Csoport	Nem értett egyet (%)	Semleges (%)	Egyetértett (%)
A 28 – A vádlott, elkövető, felperes vagy alperes megjelenése nincs hatással a bíró által hozott ítéletekre.	Gyakorlattal rendelkező jogászok	70%	20%	10%
	Joghallgatók	72%	17%	12%
A 29 – A bírósági tárgyalások sokszor egyfajta hitelességi versennyé válnak, ahol a különböző tanúk és elbeszélések érzékelt megbízhatósága dönt.	Gyakorlattal rendelkező jogászok	10%	19%	71%
	Joghallgatók	5%	22%	73%
A 30 – Amennyiben 10 arcképet Nobel-békedíjasok és nemzetközi humanitáriusok, illetve 10 arcképet az amerikai körözési lista legkeresettebb bűnözőiről összekevernénk, kizárólag arcképek és semmilyen más ismeret alapján el tudná dönteni, ki melyik csoportba tartozik.	Gyakorlattal rendelkező jogászok	54%	19%	27%
	Joghallgatók	49%	22%	29%
A 31 – A babaarcúság előnyt jelenthet a tárgyalóteremben.	Gyakorlattal rendelkező jogászok	31%	30%	39%
A 31 – A babaarcúság előnyt jelenthet a tárgyalóteremben.	Joghallgatók	23%	23%	54%
A 32 – Egy ember szemének megfigyelése szükséges a hitelessége megítéléséhez.	Gyakorlattal rendelkező jogászok	10%	19%	71%
	Joghallgatók	19%	16%	65%
A 33 – A jóképű emberek megjelenésük miatt előnyt élveznek az élet számos területén.	Gyakorlattal rendelkező jogászok	3%	6%	91%
	Joghallgatók	2%	11%	87%
A 34 – A bírák jók a megtévesztés (például hazugság) leleplezésében.	Gyakorlattal rendelkező jogászok	32%	35%	33%
	Joghallgatók	15%	46%	39%
A 35 – A rendőrök jók a megtévesztés (például hazugság) leleplezésében.	Gyakorlattal rendelkező jogászok	33%	36%	31%
	Joghallgatók	33%	43%	24%
A 36 – Az emberek általában jók a megtévesztés (például hazugság) leleplezésében.	Gyakorlattal rendelkező jogászok	78%	20%	2%
	Joghallgatók	72%	21%	7%

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero