Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Navigációs gyorstalpaló a jog és pszichológia területéhez

Az előző fejezetben külön megnéztük, mi a jog és mi a pszichológia, de vajon mi a jog és pszichológia? A jog és pszichológia (law and psychology) vagy jogpszichológia (legal psychology) empirikus, viselkedéstudományi kutatása a jognak, mint egésznek, a jogi intézményeknek és az emberek joggal való érintkezésének. Végső célja a jogrendszer és az igazságszolgáltatás igazságosabbá, hatékonyabbá tétele. Ogloff definiciója szerint: „a jogpszichológia annak a tudományos vizsgálata, hogy a jog hogyan hat az emberekre, és az emberek hogyan hatnak a jogra.”1

A jog és pszichológia azonban nem annyira kiforrott tudományterület, mint inkább egy címke, amit ráakaszthatunk minden olyan kutatásra, amely a jog és a viselkedéstudományok közös metszetében helyezkedik el. A forenzikus pszichológiai előtörténetét leszámítva az 1960-as években erősödött meg a tudományos kutatás Amerikában, de a pszichológia és a jog közötti kapcsolat már a múlt század elejére visszavezethető, amikor is a jog elkezdte hasznosítani a pszichológia eredményeit.2 A jog és pszichológia felfogható a pszichológia egy kifejezetten sikeres alkalmazási területének is, én azonban amellett érvelek, hogy inkább tekintsünk rá interdiszciplináris vállalkozásként.

Azóta nagyon sok kapcsolat alakult ki a két terület között, de a függetlenségét mindkettő megtartotta. 1968-ban Jog és Pszichológia Társaság (American Psychology–Law Society AP–LS3) jön létre az American Psychological Association (APA) keretein belül annak 41.-ik osztályaként, és azóta számos folyóirat és tanulmány foglalkozik a témával. A leghíresebb az 1977-ben alapított Law and Human Behavior. A terület növekedését mutatja, hogy 1999-ben a folyóirat elutasítási aránya 82% volt, tehát jóval több kutatás keletkezett, mint amennyit képesek voltak megjelentetni.4

Mivel a pszichológia leköveti a jogot keletkezésétől a gyakorlatáig, végtelenül tág területről van szó. Az előző fejezetben már volt szó arról, hogy a pszichológia is inkább egyfajta általános viselkedéstudományi olvasztótégely. Ezért a pontos és szikár definíciónál sokkal fontosabb, hogy átlássuk, milyen kiterjedt vizsgálódási területet ölel fel a jog és pszichológia. Ennek alapvető rendszerezéséhez jó alapot ad Craig Haney megközelítése. Az amerikai szociálpszichológus, aki több könyvet5 is írt a büntetések pszichológiájáról, három szint bevonásával rendszerezi a két terület közötti viszonyt:

Pszichológia a jogban (psychology in the law): Haney szerint ez a leggyakoribb kapcsolat jog és pszichológia között. Itt a jogalkalmazás szereplői, bírók, ügyvédek, ügyészek alkalmaznak pszichológusokat, pszichiátereket és tudásukat egy adott eset megoldásához. A büntető és polgári jogi eljárásokban is jellemző ma már, hogy különböző elmeszakértőket vonnak be a tárgyalásokba. Tipikus példája ennek a családjog, Amerikában például a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben a pszichológus a leginkább előnyben részesített szakértő.6
Jog és a pszichológia (psychology and the law): Ebben a viszonyrendszerben a pszichológia megőrzi önállóságát, és a saját szemszögéből vizsgálja a jog egyes intézményeit és folyamatait. Célzott kutatásaival a jog számára komoly kihívást jelentő kérdésekben tud segítséget nyújtani. Ilyen például a szemtanúk vallomásának kiértékelése a modern emlékezetkutatás tükrében. Az Innocence Project és számos hasonló kezdeményezés alapján ma a tanúk hibás emlékfelidézése a leggyakoribb oka az ártatlan emberek elítélésének.7 A pszichológia ebben az esetben feltárhatja, miért hagy cserben minket a memóriánk, és módszereket dolgozhat ki a hibák elkerülésére. Ezek közé tartozik például a kognitív interjú, egy jogpszichológusok által kifejlesztett komplex tanúkihallgatási módszer, amely segít csökkenteni a hamis információk bekerülését a tanúvallomásokba.8 Ezen kívül számos más téma is idesorolható – például a kognitív torzítások vizsgálata és korrigálása az igazságszolgáltatásban –, amelyek részletes bemutatására a könyv is kitér.
A jog pszichológiája (psychology of the law): az utolsó szint egy átfogóbb, absztraktabb megközelítése a jognak. Ebben a viszonyban a pszichológia arra keresi a választ, hogyan alakítja a jog az emberi viselkedést, illetve hogyan viselkednek az emberek a joggal való érintkezés során. Távolabbról nézve: hogyan hat a jog a társadalomra és fordítva, hogyan hat a társadalom a jogra? Miért engedelmeskedünk a jognak, és mitől sikeres az emberi viselkedés szabályozása? A terület leginkább a szociálpszichológia és a politikai pszichológia vonzáskörzetébe tartozik.

1	Ogloff, J. R. (2000): Two steps forward and one step backward: The law and psychology movement (s) in the 20th century. Law and Human Behavior. 24(4), 457–483., 459.
2	Boros, J. (2003): A bűnözői profilalkotástól a tanúkihallgatásig: törekvések a mai kriminálpszichológiában. Magyar Pszichológiai Szemle. 58(2), 275–276.
3	http://www.apadivisions.org/division-41/index.aspx
4	Ogloff, J. R. (2000): Two steps forward and one step backward: The law and psychology movement (s) in the 20th century. Law and Human Behavior. 24(4), 457–483., 459.
5	Haney, C. (2006): Reforming Punishment: Psychological Limits to the Pains of Imprisonment (Law and Public Policy: Psychology and the Social Sciences); Haney, C. (2005): Death by Design: Capital Punishment As a Social Psychological System (American Psychology-Law Society Series).
6	Bow, J. N. – Gottlieb, M. C. – Gould‐Saltman, H. D. (2011): Attorneys' beliefs and opinions about child custody evaluations. Family Court Review. 49(2), 301–312.
7	A hazai joggyakorlat leghíresebb példája a szemtanúi félreemlékezésre a móri bankrablás ügye, amely kis híján hatalmas justizmordhoz vezetett. Herke, C. (2021): Ártatlanul elítélve – a móri bankrablás tanulságai. Erdélyi Jogélet. 4(3), 77–85.
8	Köhnken, G. – Milne, R. – Memon, A. – Bull, R. (1999): The cognitive interview: A meta-analysis. Psychology, crime and law. 5(1–2), 3–27.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero