Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Magyar minta: három bíró, három ítélet

A kúria ítéleti bizonyossággal kapcsolatos véleményének 19 oldalából szó szerint kivett részlettel meglepő módon a jogászok kétharmada határozottan nem ért egyet, és nagyon csekély arányuk, mindössze 14%-uk ért egyet. A kúria a következőt fogalmazza meg: „Tapasztalati tények igazolják, hogy ha ugyanazt az ügyet egymástól függetlenül három bíróra kiosztják, mindhárman más úton jutnak el a megoldáshoz, de a három döntés tartalma egymással megegyező lesz.” A gyakorló jogászok tehát nem igazolják vissza ezeket a tapasztalati tényeket, vagyis máshogy tapasztalják őket. A kúria állításában érdekes módon a tapasztalattal nem rendelkező joghallgatók sem hisznek. Mindössze negyedük értett egyet az idézettel, miközben közel felük kifejezetten nem így képzeli el az igazságszolgáltatás működését.

A kúria érvelése folytatódik, miszerint három bíró bár más módon, de ugyanarra a döntésre jut ugyanabban az ügyben: „Ezért nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy a bírói szubjektum ügydöntő módon befolyásolná az általa tárgyalt per kimenetelét.” Erre az állításra a kérdőív 40. kérdése külön is rákérdezett, az összefüggés kiemelése nélkül. Bár valamivel kisebb arányban, de a kúria e következtetésével sem értenek egyet a gyakorló jogászok, illetve a joghallgatók sem. A gyakorló jogászok fele ugyanis határozottan azon a véleményen van, hogy a bírói szubjektum ügydöntő, és mindössze 16%-uk ért egyet a kúriai állásponttal. A joghallgatók szinte tökéletesen megegyező arányokat produkálnak.

Összességében a megosztott vélemények arra utalnak, hogy a jogászok és joghallgatók körében komoly kételyek merülnek fel az igazságszolgáltatás, különösen a bírói szubjektum szerepével kapcsolatban. A könyv szempontjából nagyon pozitív, hogy a tapasztalattal rendelkező jogászok 78%-a szerint „a jogi munkában is egyre szélesedik az igény a modern pszichológia ismereteinek és eszközeinek felhasználására”. A jogászok tehát egyre inkább elismerik az emberi viselkedés és döntéshozatal mögötti pszichológiai tényezők fontosságát. Különösen fontos, hogy a joghallgatók 92%-a egyetért abban, hogy pszichológiai ismeretekre szükség van a jogászi munkában. A komoly keresleti oldal ellenére jelenleg a jogi egyetemeken nem jellemző az intézményesített jog és pszichológia oktatás, hiányoznak a tanszékek, oktatói helyek és kötelező tárgyak. A metakognitív szakadék áthidalására pedig a jogi oktatás lenne a legkézenfekvőbb hely, amire a hallgatói igény már, úgy látszik, megvan.

Hozzá kell tenni, hogy óriási előrelépést jelentene, ha már a közoktatásban célzottan hangsúlyt helyeznénk a pszichológiai ismeretek oktatására. A pszichológiai tudás és érzékenység fejlesztése jelentősen javíthatná az egyének sikerességét, boldogulását és életminőségét.1 Ezen felül, a mentálhigiénés tudatosság és az önismeret finomhangolása mellett a súlyosabb mentális problémák iránti érzékenység erősödése is kiemelkedő fontosságú lehet. Ez különösen releváns a mentális egészségügy globális válságának tükrében: a The Lancet folyóiratban megjelent nemzetközi jelentés szerint évente mintegy 13,5 millió ember halálát lehetne megelőzni a mentális betegségekre való fokozott odafigyeléssel.2

4. táblázat. Bírói szubjektivitás – összesítő táblázat

Kérdés	Csoport	Nem értett egyet (%)	Semleges (%)	Egyetértett (%)
40. kérdés: Nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy a bírói szubjektum ügydöntő módon befolyásolná az általa tárgyalt per kimenetelét.	Gyakorlattal rendelkező jogászok	53%	31%	16%
	Joghallgatók	50%	35%	15%
41. kérdés: A jogi munkában is egyre szélesedik az igény a modern pszichológia ismereteinek és eszközeinek felhasználására.	Gyakorlattal rendelkező jogászok	7%	15%	78%
	Joghallgatók	4%	4%	92%
42. kérdés: Ha ugyanazt az ügyet egymástól függetlenül három bíróra kiosztják, mindhárman más úton jutnak el a megoldáshoz, de a három döntés tartalma egymással megegyező lesz.	Gyakorlattal rendelkező jogászok	68%	18%	14%
	Joghallgatók	48%	23%	29%

1	Pléh, Cs. (2015): A naiv emberismeret és a pszichológia helye a közoktatásban. Iskolakultúra 25(7-8), 74–83.
2	Patel, V. – Saxena, S. – Lund, C. – Thornicroft, G. – Baingana, F. – Bolton, P. –… UnÜtzer, J. (2018): The Lancet Commission on global mental health and sustainable development. The Lancet. 392(10157), 1553–1598.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero