Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Magyar minta: jobb, mint Amerika, rosszabb, mint Norvégia

Miközben a rendőrség és a jogi aktorok munkájuk során mindenképpen használnak pszichológiai alapelveket – hiszen valami alapján gondolkoznak a tanúk megbízhatóságáról, az áldozat és az elkövető emberi viszonyáról stb. –, a legújabb tanulmányok szerint ezek sokszor tévhiteken alapulnak, vagy pontatlanok. Saját kutatásaim eredményei arra utalnak, hogy ezek a hiányosságok a hazai jogászi szakmáról is elmondhatók.

Az utolsó táblázatban látható, hogy milyen összesített eredményei voltak a válaszadó jogászoknak és joghallgatóknak. Ezen eredmények keretezhetőek sikerként és kudarcként is. Ha azt hangsúlyozzuk, hogy átlag 55-57%-ban a gyakorló jogászok a jogpszichológiai szakértőkkel azonos véleményen voltak a vizsgált pszichológiai jelenségek kapcsán, optimisták lehetünk. Az emlékezet és észlelés kapcsán mindössze a kérdések egyharmadában fordult elő, hogy a gyakorló jogászok kevesebb mint fele adott volna jó választ. Ez a spontán emberismeretről szóló résznél kevesebb mint 30%.

Ugyanezen eredmények azonban a szakadék hangsúlyozására is lehetőséget adnak. A gyakorló jogászok a kérdések többségében nem tudták egyhangúlag megmondani a jogpszichológia szempontjából helyes választ. Egyes részkérdésekben kifejezetten rosszul teljesítettek. Az 55-57%-os helyes válaszadási arányt a mérvadó nemzetközi kutatások nem tartják jónak, a maradék 40%-ban fennálló, hibás pszichológiai és viselkedési modellek ugyanis komoly gondokat okozhatnak az igazságszolgáltatásban. Érvelhetünk úgy is, hogy egy még ennél is sokkal kisebb metakognitív szakadék is problémás lenne egy olyan fontos társadalmi rendszerben, mint a jog, amely emberi sorsokról dönt, és amelynek legitim és igazságos működése a legfontosabb közösségi érdekeink egyike.

Meg kell jegyezni, hogy a kérdéseknek egy jelentős része az emlékezetre és az észlelésre vonatkozó ismeretekről szól, ami a jog és pszichológia legrégebb óta kutatott területe. Ezekre a problémákra Hugo Münsterberg, akit sokan a terület atyjának tekintenek, már az 1900-as évek elején felhívta a jogásztársadalom figyelmét.1 Tehát ezeknek az ismereteknek volt több mint 100 évük beépülni a jogi eljárásokba. Ebből a perspektívából nézve sokan kifejezetten nem is tartják sikeresnek a jog és pszichológia összefonódását.2 A modern kognitív pszichológia eredményei és a könyvben bemutatott kutatások során feltártak ehhez képest mindösszesen 30 évesek. Nem látszik szerencsésnek, ha ezek a nézetek hozzávetőleges beépüléséhez egy újabb évszázadra lenne szükség.

A külföldi szisztematikus mintavételre alapozott eredményekkel való összehasonlítás, például a Wise és Safer-féle kutatás azt mutatja, hogy az amerikai bírói attitűdök gyakran hasonló mintázatot mutatnak az e kutatásban mért attitűdökkel. Ahol hozzáférhető volt nemzetközi kutatás, ott az derült ki, hogy a magyar jogászok valahol a legjobban szereplő norvég bírók és a rosszabbul szereplő amerikai bírók között helyezkedtek el a helyes válaszok tekintetében. Ez optimizmusra ad okot azzal kapcsolatban, hogy a mérés valóban tükrözheti a tágabb értelemben vett jogászi attitűdöket. És bár a joghallgatók néha eltértek a gyakorló jogászoktól, a válaszaik iránya nagyon hasonló volt, inkább az egyetértés intenzitásában rendelkeztek különböző attítűdökkel.

Bár vannak területek, ahol a jogászok hajlamosak elfogadni a modern pszichológiai eredményeket, más területeken az ismereteik hiányosnak tűnnek. Összességében pozitív, hogy mind a gyakorló jogászok, mind a joghallgatók fontosnak tartják a pszichológiai ismeretek szélesebb körű integrálását a jogi gyakorlatba. Ehhez különösen fontos és időszerű lenne a jog és pszichológia ismereteinek az egyetemi oktatásba való intézményesített beépítése. Meglepő továbbá, hogy a kérdőívet kitöltő jogászi közeg mennyire nem értett egyet a Kúria megállapításaival az ítélkezési következetesség kapcsán. Nemzetközi kutatások és a kérdőívet kitöltők tapasztalatai is afelé mutatnak, hogy komoly zaj3 lehet az ítélkezési gyakorlatban.

5. táblázat. Emlékezet és észlelés

Emlékezet és észlelés	Helyes választ adó jogász	Helyes választ adó joghallgató	Kevesebb mint fele adott jó választ	Több mint fele jó választ adott	Több mint 2/3-a jó választ adott
7	55	53		x
8	16	12	x
9	57	76		x
10	20	25	x
11	85	71			x
12	87	90			x
13	48	39	x
14	77	86			x
15	90	94			x
16	54	38		x
17	29	44	x
18	81	85			x
19	39	61	x
20	68	65		x
%	57,57142857	59,92857143	35,71	28,57	35,71

6. táblázat. Spontán emberismeret és egyéb pszichológiai befolyások

Spontán emberismeret és egyéb pszichológiai befolyások	Helyes választ adó jogász	Helyes választ adó joghallgató	Kevesebb mint fele adott jó választ	Több mint fele jó választ adott	Több mint 2/3-a jó választ adott
28	70	72			x
29	71	73			x
30	54	49		x
31	39	54	x
32	10	19	x
33	91	87			x
%	55,83333333	59	28,5%	28,5%	42,85%

1	Münsterberg, H. (1909): On the witness stand: Essays on psychology and crime. Doubleday. New York. 73.
2	Kapardis, A. (2009): Psychology and law: A critical introduction. Cambridge University Press.
3	Kahneman, D. – Sibony, O. – Sunstein, C. R. (2021): Noise: a flaw in human judgment. Hachette UK.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero