Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások


Záró gondolatok

A könyvemben a jog, a pszichológia és a társadalom összefonódásának különböző aspektusait vizsgáltam. Célom az volt, hogy bemutassam: a pszichológia alapvetően formálja a jogalkotást és a jogalkalmazást. Fő tézisem szerint a jog és a pszichológia különösen fontos szerepet játszik az empirikusan megalapozott jogi szabályozás, a méltányos társadalmi intézmények és az igazságos jogszolgáltatás kialakításában.
Fontos kiemelni, hogy a jog és pszichológia, noha az egyik legátfogóbb és legdinamikusabb „jog és” típusú interdiszciplináris megközelítés, sajnos nem kap kellő hangsúlyt a hazai jogi oktatásban és tudományban. Még a kifejezetten hasonló megközelítésekkel foglalkozó, Sebők Miklós és Jakab András empirikus jogi kutatásokról szóló 650 oldalas tanulmánykötetében sem esik szó a jog és pszichológiáról. Mindez intézményi szinten is megfigyelhető: Magyarországon nincsenek jog és pszichológia tanszékek vagy kutatócsoportok, míg más diszciplínák, mint a közgazdaságtan, filozófia, politikatudomány és szociológia szinte minden jogi egyetemen kötelező tantárgyak, és gyakran saját tanszékkel, vagy éppen intézettel is rendelkeznek.
Az utóbbi években a jog és a pszichológia összefonódása nem példa nélküli. Elek Balázs már 2008-ban felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes lenne nagyobb súlyt fektetni a pszichológiai ismeretekre mind a jogászképzésben, mind az ítélkezés irányításában.1 Ennek egyik jeleként a Szegedi Tudományegyetemen 2014-ben megalakult a Jogpszichológiai Fórum Zakar András, Zeller Judit és Visontay-Szabó Katalin vezetésével. Emellett a Miskolci Egyetem 2021-ben elindította jogpszichológiai szakjogászképzését, amely speciális ismereteket nyújt végzett jogászok számára. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán Pszichológia jogászoknak címmel két féléves kurzust is tartanak, bár ez nem része a kötelező tantervnek. Az ELTE-n továbbá 2016 óta működik a Jogpszichológia diákkör.2 Mindezek ellenére a folyamat máig nem jutott el odáig, hogy a pszichológia egyáltalán kötelező tananyaggá váljon a jogi oktatásban.
A másik oldalról nézve a pszichológia, bár gyakran bölcsészettudományi karokon oktatják, sok esetben természettudományos módszertannal dolgozik: kísérletezik és méréseket végez. Ez a sajátos szerephibridizáció, amely ötvözi a természettudományt és a társadalomtudományt, a kezdetektől fogva jellemzi és különlegessé teszi a pszichológiát. Szélsőséges nézetek szerint a pszichológia akár a biológia egyik ágaként is felfogható, amely az emberi agy információfeldolgozó és viselkedésformáló folyamataival foglalkozik. A pszichológia persze ennél sokkal szélesebben merít a különböző viselkedéstudományokból, ahogy azt az első fejezetben kifejtettem. Mégis, a természettudományok sikeressége és presztízse miatt a pszichológia gyakran kisebbrendűségi érzéssel küzd, és kvantitatív kutatási módszerekkel próbálja legitimálni magát. Ennek következtében inkább a természettudományok felé nyit, semmint a hozzá közelebbi rokon társadalomtudományok irányába. Ahogyan a jogi képzésből hiányzik a pszichológia, úgy a pszichológiai képzésben is alulreprezentáltak a szélesebb értelemben vett társadalomtudományok, mind az oktatás, mind a presztízs szintjén. Pedig az emberi viselkedés erősen társadalmi kontextusba ágyazott, amelynek szerves része a jogrendszer is.
Mindezen ellenkező irányba tartó folyamatok miatt egyelőre szisztematikusan nem találkozott itthon a jog és a pszichológia. Meggyőződésem, hogy ezzel mindkét tudományterület, de a társadalom is veszít. A jog és a pszichológia intézményesülésében jelentős lépés lenne, ha bekerülne az egyetemek tananyagába, amire láthatóan van hallgatói igény. Az oktatói oldalon így létrejöhetne egy termékeny együttműködés jogászok és pszichológusok között, például a tananyagfejlesztés révén. További kulcsfontosságú lépés lenne interdiszciplináris kutatócsoportok létrehozása, hiszen – ahogyan azt a könyv is bemutatja – bőségesen akadnak feltárásra váró témák. Ehhez pszichológus és jogász kutatók együttműködésére van szükség, ami elég dinamikus ahhoz, hogy erőforrásokat szerezzenek egy tartós műhely létrehozására. Eljött az idő, hogy a két tudományág tudatosan is közeledjen egymáshoz, hiszen a jog és a pszichológia összekapcsolása egy olyan átfogó megközelítést kínálhat, amely nemcsak a jogrendszer megértését és fejlesztését segítheti, hanem hozzájárulhat az egyének általános jólétének növeléséhez is.
1 Elek, B. (2008): A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. Doktori értekezés. Miskolc, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
2 https://juratus.elte.hu/interju-a-jogpszichologia-korrel/

Jog, pszichológia, társadalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave