Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Fontos útmutató a pszichológiai törvények értelmezéséhez

A könyvben számos viselkedéstudományi kísérletet ismertetek, fontosnak tartok azonban eloszlatni egy rendszeres tévedést a pszichológia „eredményeinek” értelmezése kapcsán. Az emberi viselkedés törvényei nem a fizika szilárd törvényei, azok valószínűségi alapon szerveződnek, így nem lesznek igazak minden helyzetben minden emberre. A viselkedéstudományok együttjárásokkal számolnak, ezeket pedig már akkor szignifikánsnak tekintjük, ha az eredmény bekövetkezése nem tűnik véletlenszerűnek.

Például jól kutatott, hogy a férfiak direkt fizikai agresszióra hajlamosabbak, mint a nők.1 Ezért a hétköznapi nyelven azt mondjuk, a férfiak agresszívebbek, mint a nők. Ez a nemi különbség nem fizikai, például verbális és a nem direkt agressziónál (például a másik szociális megkárosítása pletykák terjesztésével) már nem áll fenn a kutatások szerint. Ami még fontosabb, ez nem is jelenti azt, hogy minden egyes nőnél agresszívabb lesz minden egyes férfi, akivel találkozunk. Sőt, az is lehet, hogy ha véletlenszerűen összerakunk 5 férfit és 5 nőt, azok közül éppen a legagresszívabb is nőnemű lesz, és átlagban is agresszívabbak lesznek a nők. A pszichológiai megállapítás a nemek közötti különbségre viszont nagy mintán, tehát amikor a véletlen összerakást sokszor megismételjük, mégis kimutatható lesz. A kettő nem mond ellent egymásnak, ezt pedig fontos megérteni. Az ismeretterjesztő célú pszichológiai könyvek és cikkek azonban erre sokszor nem hívják fel a figyelmet.

Egy kutatás például azt nézte, hogyan működnek együtt és kommunikálnak csoportfeladatokban diákok. A kutatók személyiségtesztek alapján megállapították, hogy ki mennyire extrovertált és introvertált. Arra jutottak, hogy az extrovertált diákok kommunikációs stílusa az extroverzió szintjével arányosan konfliktusorientáltabb volt. Hajlamosabbak voltak több ellenpéldát hozni és vitatni mások állításait. Ezzel szemben az introvertáltabb diákokra jellemzőbb volt, hogy együttműködve dolgoztak másokkal valamilyen kreatív megoldáson.2 Egy hatásvadász cikk ezt azzal a címmel adhatná elő: „Az extrovertált emberek konfliktusosak, míg az introvertáltak együttműködőek – ügyelj arra, hogy legyen mindkettő a csapatodban.” Az ehhez hasonló cikkek miatt sokan hajlamosak azt hinni, hogy az introvertált emberek mindig félénkek, és távol tartják magukat a társaságtól, míg az extrovertáltak mindig társaságkedvelőek és nyitottak. Azonban az introverzió és extraverzió spektruma ennél sokkal összetettebb, és az egyének különböző helyzetekben és időszakokban is eltérő módon viselkedhetnek. Ez az összefüggés, megint, mint a nők és férfiak közötti különbség, csak valószínűségi. Nem lesz igaz az összes extrovertált és introvertált viszonyára, sem pedig az összes kommunikációs témára. Fontos, hogy a viselkedéstudomány eredményeivel összefüggésben mindig tendenciákban gondolkozzunk.

1	Hyde, J. S. (1984): How large are gender differences in aggression? A developmental meta-analysis. Developmental psychology. 20(4), 722.; Björkqvist, K. (2018): Gender differences in aggression. Current Opinion in Psychology. 19, 39–42.
2	Nussbaum, E. M. (2002): How introverts versus extroverts approach small-group argumentative discussions. The Elementary School Journal. 102(3), 183–197.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero