Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

A jogi döntéshozatal klimatikus kihívásai: csak nehogy meleg napon ítéljenek el

Nemcsak az étkezéstől való távolság, de az időjárás is bizonyosan befolyásolja kognitív folyamatainkat. Ezt mindenki tapasztalja: van, hogy a napsütéstől jókedvre derülünk, vagy a rossz időjárás lehangolttá tesz bennünket. Egy kutatásban valamivel kevesebb mint 207 000 döntést néztek át, amelyeket a 266 bevándorlási ügyekben ítélkező bíró 43 különböző bíróságon hozott meg négy év alatt. A szövetségi bíróságok épületei természetesen klimatizáltak, így a külső időjárási viszonyoknak nincsenek közvetlenül kitéve az ott dolgozók, kognitív képességeiket és hangulatukat azonban, feltételezték a kutatók, talán mégis meghatározhatja a külső időjárás. Van-e bármilyen kapcsolat az időjárás és az ítélkezési mintázat között? A kutatók válasza az, hogy egyértelműen és jól számszerűsíthetően van. 10 Fahrenheit külső hőmérséklet-növekedés már 6,55%-kal csökkentette a kérelmező számára kedvező döntések arányát.1

Azt korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a kísérleti szoba hőmérséklete hogyan hat a döntéshozatalra. Ezek szerint 21 fok körül teljesítenek a legjobban az emberek,2 míg a hőmérséklet növekedésével egyre inkább hajlamosak heurisztikus döntéseket hozni átgondolt döntések helyett.3 Itt azonban az az érdekes, hogy a bírák kognitív teljesítményét nem a belső, hanem a külső hőmérséklet határozta meg. A kinti időjárási viszonyok pszichológiai determináló szerepére is számtalan kutatás áll rendelkezésre. Például hallgatók meleg napokon rosszabbul teljesítenek a vizsgákon4 és matematikateszteken5 is.

A kutatók nyitva hagyják a kérdést, hogy pontosan milyen pszichológiai mechanizmusok közvetítik az összefüggést. A magas hőmérséklet egyszerűen növelheti az ingerlékenységet, például Twitter-felhasználók nagyobb valószínűséggel használnak trágár szavakat meleg napokon.6 Az extrém hőmérséklet tehát olyan érzelmek által hathat, amelyek arra késztették a bírót, hogy kevésbé legyen jóindulatú egy tipikus kérelmezővel szemben. De lehet, hogy a meleg a hideg napokhoz képest másfajta viselkedésmintákat eredményez, és ezen keresztül hat a bírói teljesítményre. Például hőségben talán túl ritkán mennek ki a bírók a friss levegőre, vagy a hőség egyéb hatásai csökkentik a kognitív képességetek, amelyek viszont növelik a döntéshozatali hibákat.

Érdekes módon más kutatások azt is megmutatják, hogy a magas hőmérséklet a bűnözés jelentős növekedésével is jár.7 Kutatók 30 év bűnözői statisztikáit vetették össze az USA-ban a havi időjárásjelentésekkel, és megnézték, egyes államokban milyen hatást gyakorol a meleg a bűnözésre. Ezt a modellt aztán rávetítették a globális felmelegedés által becsült hőmérséklet-növekedésre. Ez a frappáns számítás azt mutatta ki, hogy amennyiben az összefüggés fennmarad, 2010 és 2099 között csak az éghajlatváltozás további 22 000 gyilkosságot, 180 000 nemi erőszakot, 1,2 millió súlyos testi sértést, 2,3 millió könnyebb testi sértést, 260 000 rablást, 1,3 millió betörést, 2,2 millió lopást és 580 000 járműlopást fog okozni az Egyesült Államokban.8

Egy másik tanulmány a texasi közigazgatási bűnügyi nyilvántartások felhasználásával mutatja be, hogy a hőség hogyan hat a bűnelkövetésre, a bűnüldözésre és a bírákra. Megállapítja, hogy a letartóztatások száma a forró napokon akár 15%-kal is nőhet, ami az erőszakos bűncselekmények számának növekedésének köszönhető. Az egyedül dolgozó bírák ugyanezen kutatások szerint hosszabb börtönbüntetéseket és magasabb bírságokat szabnak ki, ha forró napokon hoznak ítéletet.9 Egy Új-Dél-Wales ausztrál állam 1994-től 2019-ig terjedő büntetőítélkezéseit vizsgáló kutatás azonban nem talált szignifikáns összefüggést a büntetőítéletek szigorúsága és a hőmérséklet között.10

Egy nagyon friss indiai kutatás a hőmérséklet és a büntetőítélkezés szigorúsága közötti összefüggést vizsgálta a világ másik felén.11 India különösen érdekes a magas hőmérséklet és a bírósági döntéshozatal közötti kapcsolat feltárása szempontjából, mivel ez a világ legnagyobb demokráciája és egyben egy trópusi ország is, ahol gyakran előfordul extrém hőség. A kutatók azt találták, hogy a magasabb hőmérséklet statisztikailag szignifikánsan növeli az elítélési arányokat. Például azokon a napokon, amikor a napi maximális hőmérséklet 37,7 °C felett van, az elítélési arány 6,2%-os növekedést mutat a körülbelül 18%-os alap elítélési arányhoz képest. Különösen igaz az összefüggés azokon a bíróságokon, ahol rosszak az infrastrukturális adottságok. Fontos azonban, hogy a bírákat befolyásolja a tanúk, a vádlottak és az ügyészek viselkedése is a tárgyalás napján, és hogy ezekre a szereplőkre is nyilvánvalóan hatással van a magas hőmérséklet, tehát az ítéletek változása minden szereplő viselkedésének változását is tükrözi.

A különböző bűncselekmény-kategóriákat vizsgálva megállapították, hogy a magas hőmérséklet különösen az erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben növeli az elítélési arányt. Mindezen eredmények különösen fontosak ma, mivel a föld átlaghőmérséklete és a szélsőséges időjárási jelenségek előfordulási gyakorisága is nő, ami negatívan befolyásolhatja kognitív képességeinket. Ezek szerint az emelkedő hőmérséklet például Indiában is növelni fogja a vádlottakra vonatkozó szigorú bírósági ítéletek gyakoriságát.

1	Heyes, A. – Saberian, S. (2019): Temperature and decisions: evidence from 207,000 court cases. American Economic Journal: Applied Economics. 11(2), 238–265.
2	Hancock, P. A. – Vasmatzidis, I. (2003): Effects of heat stress on cognitive performance: the current state of knowledge. International Journal of Hyperthermia. 19(3), 355–372.
3	Cheema, A. – Patrick, V. M. (2012): Influence of Warm versus Cool Temperatures on Consumer Choice: A Resource Depletion Account. Journal of Marketing Research. 49 (6): 984–95.
4	Park, J. (2016): Temperature, test scores, and educational attainment. Unpublished working paper.
5	Graff Zivin, J. –Hsiang, S. M. – Neidell, M. (2018): Temperature and human capital in the short and long run. Journal of the Association of Environmental and Resource Economists. 5(1), 77–105.
6	Baylis, P. (2015): Temperature and temperament: Evidence from a billion tweets. Energy Institute at HAAS working paper, 12(1), 1–21.
7	Horrocks, J. – Menclova, A. K. (2011): The effects of weather on crime. New Zealand Economic Papers. 45(3), 231–254.; Brunsdon, C. – Corcoran, J. – Higgs, G. – Ware, A. (2009): The influence of weather on local geographical patterns of police calls for service. Environment and Planning B: Planning and Design. 36(5), 906–926.
8	Ranson, M. (2014): Crime, weather, and climate change. Journal of Environmental Economics and Management. 67(3), 274–302.
9	Behrer, A. P. – Bolotnyy, V. (2022): Heat, crime, and punishment.
10	Evans, S. – Siminski, P. (2021): The effect of outside temperature on criminal court sentencing decisions.
11	Craigie, T. A. – Taraz, V. – Zapryanova, M. (2023): Temperature and convictions: evidence from India. Environment and Development Economics. 28(6), 538–558.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero