Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Büntető játék: sportmérkőzések és bírói döntések rejtélyes összefüggései

A sport komoly érzelmeket vált ki belőlünk. Tömegek extázisban mennek utcára, amikor a nemzeti csapat kijut az Európa-bajnokságra, vagy éppen dühödt szurkolók verik szét a várost egy vereség után. A szurkolás során felmerülő intenzív érzelmek, mint az öröm, a szomorúság, a harag és a büszkeség, felerősítik a szurkolók azon érzését, hogy ők egy közösség részei, amit akár tévénézés közben is átélhetnek. Egy USA-beli kutatás az 1996 és 2012 között hozott fiatalkorúakkal kapcsolatos bírósági határozatok összességét felhasználva azt vizsgálta, hogy vajon a váratlan kimenetelű, így erős érzelmeket megmozgató futballmérkőzések hatnak-e a Louisiana állambeli ítéletekre. A felvetés elsőre meglehetősen szokatlannak tűnhet. Bizonyára egy olyan professzionális döntést, mint egy bírói ítélet, nem határoznak meg annyira triviális faktorok, mint a hétvégi focimeccs eredménye.1

A sportcsapatok ilyen jellegű nem várt vereségei által kiváltott hangulatváltozások irracionális, más tevékenységeket is befolyásoló hatását már dokumentálták. Edmans és munkatársai például kimutatták, hogy rövid ideig tartó részvénypiaci visszaesés következik be, miután a nemzeti labdarúgó-válogatott elveszít egy nemzetközi labdarúgó-mérkőzést. A szerzők bebizonyítják, hogy a visszaesés nem magyarázható sem gazdasági tényezőkkel, sem pedig a tőzsdei dinamikával, egyszerűen vereség miatti befektetői hangulatváltozás okozza azt.2 De vajon az igazságszolgáltatás is érintett lehet?

A fogadóirodák várakozásait felhasználva a kutatók megnézték, mik voltak a racionális várakozásai a meccseredmények kapcsán a szurkolóknak, ez alapján pedig kiszámolták, hogy mi számít váratlan játékeredménynek. A kutatók azt feltételezték, hogy a futballmeccsek váratlan negatív kimenetele olyan érzelmeket válthat ki a szurkolókból, mint a harag, a frusztráció vagy a szomorúság. Ha ez így van, talán a főiskolai csapat mérkőzéseinek eredményei befolyásolják a bírák által hozott bírósági döntéseket is Louisiana államban, hiszen sokszor a bírók maguk is szurkolók, az érzelmi stressz pedig kihathat a munkahelyi teljesítményre is.

A kutatók azt találták, hogy a váratlan eredmények valóban hatottak az ítéletekre: a vereségek megnövelték a kiszabott ítéletek hosszát a labdarúgó-mérkőzés utáni munkahéten. A váratlan győzelmeknek viszont nem volt ilyen jellegű hatásuk. A nem várt vereségekkel összefüggésbe hozható szigorúbb ítélethozatal különösen jelentős volt azoknál a bíróknál, akik a diplomájukat a vesztes csapat egyetemén szerezték. Amikor az egyetem éppen a top 10-ben volt, és a mérkőzés különösen nagy téttel bírt, a bírói reakciók még szélsőségesebbek voltak.3

A kutatók azt számolták, hogy az egyetem futballcsapatának minden egyes veresége több mint 1296 nap többletbüntetést eredményezett a fiatalkorú elkövetők számára Louisianában, beleértve az őrizetben töltött időt és a próbaidőt is. A bűncselekményért elítélt vádlottak esetében ez összesen 136, pusztán a váratlan vereségből származó, börtönben eltöltött napot jelentett. A Louisianai Egyetem futballmérkőzéseinek elvesztése különösen a kisebbségi elkövetőkre kiszabott büntetések mértékét növelte meg, tehát az érzelmi stresszhelyzetben a bírók előítéletesebben jártak el. Ez jól illeszkedik az előítéletekről szóló fejezetben feltártakhoz. Valószínűsíthető, hogy az érzelmi stressz miatt a bírók jobban támaszkodtak heurisztikus, így előítéletes ítélkezésre hajlamosító döntéshozatalra.4

A menekültügyi bíróságok, mint már szó volt róla, potenciálisan élet és halál kérdésében hoznak igencsak súlyos döntéseket. Már megemlítettük, hogy ezeket a döntéseket befolyásolhatja az időjárás is. De mint egy másik kutatásból kiderült, az amerikaifutball-liga, vagyis az NFL mérkőzései is kihatnak a menedékkérelmi ügyekben ítélkező bírók döntéseire, de még a büntetőítéletekre is. Chen és Loecher igen nagyszámú, 1684 bíró által hozott, 1,5 millió ítéletet elemeztek kutatásukban. Azt találták, hogy a menedékügyekben ítélkező bírók 1,4%-kal több menedékjogi kérelmet hagynak jóvá azon a napon, amikor városuk NFL-csapata győzött, míg az Egyesült Államok kerületi bírái 0,6%-kal kevesebb börtönbüntetést szabnak ki, és 5%-kal hosszabb próbaidőt rendelnek el (az elzárás alternatívájaként). Egy NFL-csapat vereségének következményeként a bírák büntetési aránya viszont 1,6%-kal emelkedett. Az ítélkezésben tapasztalható különbség akkor volt a legnagyobb, amikor a bíró saját államának csapata játszott. Tehát amikor valószínűbb volt, hogy olyan csapat küzdött, amelynek ő maga is szurkolt.5 Úgy látszik tehát, a nagy sportesemények okozta érzelmi hullámok az igazságszolgáltatás szereplőinek kognitív képességeire is kihatnak, és e hatástól szakmai munkájuk során sem tudják magukat teljes mértékben függetleníteni. Csak reménykedhetünk, hogy a tárgyalásunk napja előtt nem kap ki a magyar válogatott.

1	Eren, O. – Mocan, N. (2018): Emotional judges and unlucky juveniles. American Economic Journal: Applied Economics. 10(3), 171–205.
2	Edmans, A. – Garcia, D. – Norli, Ø. (2007): Sports sentiment and stock returns. The Journal of finance. 62(4), 1967–1998.
3	Eren, O. – Mocan, N. (2018): Emotional judges and unlucky juveniles. American Economic Journal: Applied Economics. 10(3), 171–205.
4	Eren, O. – Mocan, N. (2018): Emotional judges and unlucky juveniles. American Economic Journal: Applied Economics. 10(3), 171–205.
5	Chen, D. L. – Loecher, M. (2022): Mood and the Malleability of Moral Reasoning: The Impact of Irrelevant Factors on Judicial Decisions.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero