Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

A születésnapi ítéletek és a média hatása a bíróságokra

Számos más furcsa hatást is feltártak a kutatások. A fenti tényezőkön túl például még azt is kimutatták, ráadásul egy ötmillió franciaországi bírósági döntést felhasználó kutatásban, hogy a bírók enyhébb ítéleteket hoznak, ha arra a vádlott születésnapján kerül sor.1 Erős bennünk élő társadalmi norma, hogy a születésnapunkon kedvező bánásmódot várhatunk el környezetünktől.2 Részben ezek a fokozott elvárások, vagyis azok lehetséges nem teljesülése vezetnek ahhoz is, hogy a születésnapok fokozott öngyilkossági kockázattal járnak.3 Úgy látszik, olyan erős ez az elvárás, hogy tudattalanul még a bírák kezét is a kedvezőbb elbírálás felé vezeti.

Az sem mindegy, milyen hírek mennek éppen a televízióban a tárgyalás előtti este. Franciaországban a laikus esküdtekkel működő büntetőbíróságokon minden egyes hír, amely bűncselekményekről számol be a nemzeti televízióban főműsoridőben, átlagosan 26 nappal növeli a következő napon kiszabott büntetés mértékét. A bűncselekményről szóló tudósítást követő tárgyalásokon, szemben azzal, amikor nincsenek ilyen hírek, összesen 86 nappal, azaz közel 3 hónappal hosszabb büntetések születtek. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a bűnözésről szóló hírek csökkentik az emberek biztonságérzetét, és egyszerűbben elérhetővé teszik a bűnözéshez tartozó képzeteket.4 Az igazságszolgáltatási hibákról szóló tudósítások után viszont 40 nappal rövidebbek lettek a büntetések, ami arra utal, hogy az esküdtek a büntető igazságszolgáltatási kérdésekről szóló médiatudósításoktól függően felfelé és lefelé is módosítják az ítéleteket.5 Egy amerikai kutatás azt mutatta ki, hogy a Fox News magasabb nézettségi adatai összefüggnek a kiszabott börtönbüntetések számával, és a hatás a fekete bőrű vádlottak és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében erősebb. A konzervatív hírek hatása a választott, nem pedig a kinevezett bírák esetében figyelhető meg.6

A jogi döntéshozatal normái hagyományosan az észérveket és a szenvedély nélküliséget hangsúlyozták, ehhez képest az érzelmek nyilvánvalóan meghatározzák a jogi szereplők döntéshozatalát.7 Dühödt esküdtek például hajlamosabbak sztereotípiákat használni döntéshozataluk során.8 Ijesztő képek negatív érzéseket és szorongást keltenek az esküdtekben, amitől gyakrabban a bűnösség mellett döntenek az ártatlanság helyett.9 Pozitív hangulatban átélt események során hajlamosabbak vagyunk az események, így mondjuk a vádlott pozitív vonásaira emlékezni.10 A hangulat tehát nem csupán a személyes élményeinkre, hanem a döntési folyamatainkra is hatással van.

1	Chen, D. L. – Philippe, A. (2022): Clash of norms Judicial leniency on defendant birthdays. Available at SSRN 4191431.
2	Greene, D. – Barber, L. – Chorney, M. – Martyn, B. – Tanney, A. – Thurston, N. – Tompkins, J. (1987): Birthdays. Journal of Psychosocial Nursing and Mental Health Services. 25(10), 8–9.
3	Williams, A. – While, D. – Windfuhr, K. – Bickley, H. – Hunt, I. M. – Shaw, J. – … Kapur, N. (2011): Birthday blues. Crisis.
4	Philippe, A. – Ouss, A. (2018): “No hatred or malice, fear or affection”: Media and sentencing. Journal of Political Economy, 126(5), 2134–2178.
5	Philippe, A. – Ouss, A. (2018): “No hatred or malice, fear or affection”: Media and sentencing. Journal of Political Economy, 126(5), 2134–2178.
6	Ash, E. – Poyker, M. (2023): Conservative news media and criminal justice: Evidence from exposure to fox news channel. Columbia Business School Research Paper.
7	Feigenson, N. – Park, J. (2006): Emotions and attributions of legal responsibility and blame: A research review. Law and Human Behavior. 30, 143–161.
8	Lerner, J. S. – Keltner, D. (2001): Fear, anger, and risk. Journal of personality and social psychology, 81(1), 146.
9	Douglas, K. S. – Lyon, D. R. – Ogloff, J. R. (1997): The impact of graphic photographic evidence on mock jurors' decisions in a murder trial: Probative or prejudicial? Law and human behavior, 21. 485–501.
10	Bless, H. (2001): The consequences of mood on the processing of social information. Blackwell handbook of social psychology: Intraindividual processes. 391–412.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero