Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Képzett bírák, láthatatlan akadályok: mennyire érintett a bírói kar Magyarországon?

A bemutatott eredmények arra utalnak, hogy magasan képzett bírók sem tudnak elvonatkoztatni döntéshozataluk során az adott döntéshez egyáltalán nem kapcsolódó apró behatásoktól, amilyen egy szeretett labdarúgócsapat veresége, az extrém hőmérséklet okozta kellemetlenségek vagy éppen az éhség. Ha jobban belegondolunk, életünk során ezek még csak nem is annyira súlyos érzelmi hatások. Feltehetően más tényezők, mint például a családi problémák, kiemelkedő magánéleti örömök, a közlekedési dugók vagy az egészségi állapot ingadozása még nagyobb hatással vannak egy bíró lelkiállapotára és így az ügyek kimenetelére is.1 Ha ezekről is rendelkeznénk adatokkal, az igazságszolgáltatás gépezete talán sokkal kaotikusabbnak mutatná magát a mérésekben, mint most.

Bírók körében mindenesetre egyelőre kevés kutatást végeztek annak ellenére, hogy döntéseik mennyire fontosak. Még a jog és pszichológia szakirodalom is leginkább esküdtszékekkel foglalkozik, illetve szimulált esküdtszéki döntéshozatalt használ a legtöbb kísérletéhez. Ennek oka az is, hogy a pszichológia által használt kontrollált kísérletekhez nehéz bírókat megnyerni. A bírósági ítéletek adatbázisai pedig bár nyilvánosak, ezekről nehéz lefejteni az egyes változókat, nemhogy szisztematikusan manipulálni azokat.2 A fenti példák azért is nagyon fontosak, mert mind a való világban meghozott jogi határozatokat vizsgáltak. A kérdés az, hogy a hazai bíróságokra mennyire adaptálhatók ezek az eredmények.

A kételyek mindkét oldalról jogosak lehetnek. A bírók indokolási kötelezettsége, a védőügyvéd jelenléte, vagy a súlyosító és enyhítő körülmények sztenderdizálása mind felfoghatók torzításmentesítő technológiáknak, amiket a hazai jogrendszer már ismer.3 Más kérdés, hogy a fentiek fényében, elegek lehetnek-e ahhoz, hogy mederben tartsák az igazságszolgáltatást. A bírák intelligensek, jól képzettek, tapasztaltak és motiváltak a megfelelő döntéshozatalra, így akár azt is feltételezhetnénk, hogy kellőképpen fel vannak vértezve a kognitív torzításokkal szemben.4 Ugyanez mondható el azonban sok más szakma képviselőiről, orvosokról, ingatlanügynökökről vagy a pénzügyi befektetőkről is. Ennek ellenére a különböző hivatásokat kutatva mindenhol újra és újra erős kognitív torzításokat találnak a kutató pszichológusok. Hozzá kell tenni azt is, hogy a bírókat alapvetően jogértelmezésre készítik fel, nem pedig a tényállás tisztázására, ami akár egy külön szakmának is számíthatna, ha nem többnek.5

A magyar jogszabályok előírják a pályaalkalmassági vizsgálatot,6 amely során például kötelező a Rorschach-teszt és az MMPI-skála alkalmazása. Ezek bevett személyiségvizsgáló eszközök a pszichológiában, amelyek képesek lehetnek kiszűrni bizonyos alkalmatlansági tényezőket, mint például a személyiségpatológiákat (például súlyos nárcisztikus személyiségzavar). Az értekezleten tárgyalt döntéshozatali csapdák és kognitív torzítások azonban az emberi információfeldolgozás normális, minden emberre jellemző működéséből fakadnak, nem pedig patológiák melléktermékei. Így ezek a tesztek nem adnak választ például arra, hogy a bíró mennyire támaszkodik az első rendszerére nyomás alatt, vagy mennyire van tisztában az emberi döntéshozatalt meghatározó nem-tudatos erőkkel. Azt is látni kell, hogy a bírók egyedül döntenek, és alapvetően hozott anyagból dolgoznak, amit úgy is lefordíthatunk, hogy mások gondolataiból alkotnak saját gondolatokat.7 Így a gondolkodási torzítások többszörösen hatnak az igazságszolgáltatási folyamatokra.

A szakirodalom alapján nem feltételezhetjük, hogy a hazai bírák és az igazságszolgáltatás egyéb szereplői nincsenek kitéve a torzításoknak. Bár ettől nem lesz lottószerű a bírói döntéshozatal, mégis valószínűsíthető, hogy sokkal kaotikusabb, mint azt elvárjuk az igazságszolgáltatástól, vagy ahogy azt mi magunk, jogászok elképzeljük. Ha a jog és pszichológia alapkutatásait megismerik a jogászok, és megértik jelentőségét, az már önmagában komoly lépés lehet egy igazságosabb jogszolgáltatás felé. A jogászi metakogníció problémáját, tehát azt, hogy miképpen vélekedik a szakma a saját gondolkodási képességeiről, a Metakognitív szakadékok az igazságszolgáltatásban című fejezetben fejtem ki részletesebben. Mindemellett a jog és pszichológia azt is szükségessé teszi, hogy felépítsük a viselkedéses modelljét a jogszolgáltatásnak és a bírói döntéshozatalnak.8

Magyarországon és világszerte igaz az, hogy a jogszabályok nem mindig tartanak lépést a társadalmi változásokkal, ami feszültséget okoz a társadalmi elvárások és az írott jog között. Ezt a feszültséget gyakran a bíráknak kell feloldaniuk, akiknek nem mindig áll rendelkezésére naprakész joganyag. Így például az agrártársadalmakra jellemző problémáknak megvannak a részletes szabályai, például a szomszédjogok kimunkáltak.9 Ezzel szemben a modern kor kihívásai, mint a személyiségi jogi jogsértések vagy az internet használatával kapcsolatos jogi problémák, megfelelő szabályozás hiányában, nagy bizonytalanságot okoznak a bírósági gyakorlatban is.10 Míg pár évszázaddal ezelőtt a jogviták (birtokháborítás, lopás, öröklés) nagy részéhez elég volt az átlagos élettapasztalat, ma bonyolult szakmai ismeretek kellenek egyszerű ügyek eldöntéséhez is. Ahogy láttuk, a könyvben feltárt jog- és viselkedéstudományi eredmények egy külön képzés anyagát is kitennék. Így az is felmerül, hogy a jog által megoldandó vagy kezelendő problémák egyszerűen „meghaladják az átlagos állampolgár (vagy átlagos jogalkalmazó) kognitív kapacitását”.11

1	Chen, D. L. – Loecher, M. (2022): Mood and the Malleability of Moral Reasoning: The Impact of Irrelevant Factors on Judicial Decisions.
2	Brewer, N. – Douglass, A. B. (Eds.) (2019): Psychological Science and the Law. Guilford Publications. 395.
3	Kovács-Gábri, A. (2021): A bírósági döntéshozatal kognitív-érzelmi oldala a megismeréstudományok szemszögéből. JURA, 2021(1), 30–43.
4	Guthrie, C. – Rachlinski, J. J. – Wistrich, A. J. (2002): Judging by Heuristic-Cognitive Illusions in Judicial Decision Making. Judicature, 86, 44., 44.
5	Bencze, M. (2011): Elvek és gyakorlatok: jogalkalmazási minták és problémák a magyar bírói ítélkezésben. Gondolat Könyvkiadó. 27.
6	1/1999. (I. 18.) IM–EüM együttes rendelet a bírák és a bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatáról.
7	Torma, J. (2024): A jog emberi oldala: Interdiszciplináris értekezés a jog és pszichológia elméleti és gyakorlati összefüggéseiről (Doctoral dissertation). Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. 114. DOI: 10.14750/ME.2024.007
8	Langevoort, D. C. (1998): Behavioral theories of judgment and decision making in legal scholarship: A literature review. Vand. L. Rev., 51. 1499.
9	Bencze, M. (2012): A jogalkalmazási folyamat szociológiai vizsgálata. In M. Bencze & E. Vinnai (szerk.): Jogszociológiai előadások (31–33). Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
10	Bencze, M. (2012): A jogalkalmazási folyamat szociológiai vizsgálata. In M. Bencze & E. Vinnai (szerk.): Jogszociológiai előadások (31–33). Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
11	Bencze, M. (2018): A viselkedéstudományok eredményeinek hasznosíthatósága a hazai fogyasztóvédelmi jog területén. In V. Szikora – Zs. Árva (szerk.): A fogyasztók védelmének új irányai és kihívásai a XXI. században (173–188). Debrecen: Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. 7.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero