Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

A két hiba: zaj és torzítás

Bencze Mátyás kutatásai keretet nyújtanak ahhoz, hogy egyáltalán milyen módszertannal lehet kutatni a magyar bírósági gyakorlat ítélkezési problémáit. Az ítélkezés vizsgálata során el kell különíteni kétfajta szemléletmódot. Ha a bírói döntéshozatalt valami eltéríti az „optimális” ítélettől, akkor először is meg kell tudnunk állapítani, milyen elvek mentén jutunk el magához az összehasonlítás alapját képező „optimális” ítélethez (igazolás elméletek). Ez részben egy normatív, előíró jellegű munka, amikor igazoló elvek mentén megállapítjuk, mi lenne az ideális jogi gyakorlat, amivel összemérjük a tényleges jogi gyakorlatot.1 Ehhez képest egy másik kutatói kérdés, hogy az eltérés az ideális gyakorlattól miért következett be. A felfedezés elméletek, így a könyvben használt jog és pszichológiai elemzés is azt vizsgálja, miért térnek el a bírók az ideális gyakorlattól.2 Ezek lehetnek egyéni, szervezeti, kulturális, szociológiai, pszichológiai vagy egyéb okok is, így itt a viselkedéstudományok széles skálája felhasználható.3 Bencze Mátyás felhívja a figyelmet arra, hogy az ítélkezési gyakorlat javításához mindkettőre szükség van, hiszen az igazolás elmélet mutatja meg, hol keletkeznek a döntési hibák, míg a felfedezés elmélet adja meg a magyarázatot arra, miért keletkeznek a hibák.4

Pszichológiai szempontból a döntési hibák két módon is tetten érhetőek. Az egyik a döntések zajossága, amely azt jelenti, hogy ugyanazon tények és jogszabályok figyelembevételével a bírói döntések egyszerűen eltérnek egymástól. Itt nem is fontos, hogy rámutassunk a probléma forrására; ha az ítélet a bíró személyén múlik, tehát esetleges, akkor az igazságszolgáltatás önkényessé válik, ami biztosan ellentmond a jog felé támasztott elvárásoknak. Ráadásul, a jogi döntések természetéből fakadóan, a véletlenszerű hibák nem egyenlítik ki egymást. Ha egy rablásért adott körülmények figyelembevételével 5 év börtön jár, de az egyik bíró három évet, a másik pedig hét évet szab ki, az átlaguk lehet öt év, ettől még mindkét döntés igazságtalan marad.

A másik döntési hibafajta a torzítás, amikor az eset kimenetelét valamilyen pszichológiai hatás eltéríti. Ilyen lehet például a mulasztási torzítás, amely a vakcina által okozott káros mellékhatásokért való felelősségi mércét túl magasra állítja. Vagy az utólagos okoskodási torzítás, amely az előreláthatóság utólagos pontos megítélését nehezíti. Ezért például, ahogy a könyvben feldolgozott szakirodalom is rámutat, az orvosokat a műhibaperekben az indokoltnál szigorúbban ítélik meg. Ez a torzítás lehet szisztematikus, tehát lehetséges, hogy az összes bíró szigorúbb, így az ítéletek zajosságát nem növeli. Mégis, problémás, mert az orvosoktól hibás mércét kérünk számon.

Emellett a bírósági döntéseknek két irányba is elfogadhatónak kell lennie. Egyrészt meg kell felelnie a jog belső szakmai és dogmatikai elvárásainak (szakmai elfogadhatóság).5 De társadalmilag is elfogadhatónak kell lennie, tehát a laikus állampolgárok számára is elfogadásra méltónak kell lenniük (politikai legitimitás).6 A fent vázolt pszichológiai torzítások esetén az elfogadhatóság mindkét iránya sérül, mivel a zajos döntéshozatal a jog belső elveinek sem felel meg (jogbiztonság), de a morális alapjait is kikezdi a jogszolgáltatásnak. A következő fejezetekben a kognitív torzításokat különböző kategóriákra bontva bemutatom. A cél, hogy a szakirodalomra támaszkodva bebizonyítsam: a jogászi döntéshozatalt triviális és a jog szempontjából irracionális tényezők befolyásolják. Emellett ismertetem a hazai és nemzetközi bizonyítékokat is arra, hogy az ítélethozatal zajosabb, mint amit elvárnánk a jogtól.

1	Bencze, M. (2011): Elvek és gyakorlatok: jogalkalmazási minták és problémák a magyar bírói ítélkezésben. Gondolat Könyvkiadó.
2	Bencze, M. (2011): Elvek és gyakorlatok: jogalkalmazási minták és problémák a magyar bírói ítélkezésben. Gondolat Könyvkiadó.
3	Bencze, M. (2011): Elvek és gyakorlatok: jogalkalmazási minták és problémák a magyar bírói ítélkezésben. Gondolat Könyvkiadó.
4	Bencze, M. (2011): Elvek és gyakorlatok: jogalkalmazási minták és problémák a magyar bírói ítélkezésben. Gondolat Könyvkiadó.
5	Bencze, M. (2011): Elvek és gyakorlatok: jogalkalmazási minták és problémák a magyar bírói ítélkezésben. Gondolat Könyvkiadó.
6	Bencze, M. (2011): Elvek és gyakorlatok: jogalkalmazási minták és problémák a magyar bírói ítélkezésben. Gondolat Könyvkiadó.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero