Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

A lélek és a borítója

Ne ítéld meg a könyvet a borítójáról! – szól a közhely, de vajon engedelmeskedik-e ennek a parancsnak az emberi megismerés? Vagy kell-e egyáltalán engedelmeskednie neki? Hiszen Cicero bölcsessége valahol az ellenkezőjére utal: „ahogyan az arc a lélek tükre, akként a szem a lélek lámpása!”1 Ez a frázis a Bibliában is megjelenik: „A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz.” (Máté 6:22.) „Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz.” (Máté 6:23.) A fenti bölcsességekből létrejövő mondások különböző változatai, miszerint a szem, illetve az arc a lélek tükre, nemcsak a magyar, hanem az angol vagy a francia nyelvben is ismertek.2 Tartalmukban pedig arra utalnak, hogy egy ember megjelenéséből fakadó megérzéseink hasznosak az adott ember megítélése során.

Ezen közmondások nem véletlenül alakultak ki számos kultúrában, kutatások szerint a megismerés kezdetén, mindössze 100 milliszekundum alatt makacs megérzések jönnek létre bennünk a másik emberről, egyszerű vizuális információk alapján.3 A bíróság előtt megjelenő emberek arcát a bírák és az esküdtek is „releváns” információk gazdag forrásának tekintik.4 Ezt a nemzetközi megfigyelést jól alátámasztja, hogy a hazai gyakorló jogászok több mint kétharmada szerint, a vádlott, elkövető, felperes vagy alperes megjelenése hatással van a bíró által hozott ítéletekre.5 Így a joggyakorlat számára húsbavágó kérdés, hogy vajon tükrözik-e ezek a benyomások a lelket, vagy nem ártana, ha inkább belelapoznánk a könyvbe. A fejezet során bemutatom, mennyire bízhatunk a megjelenés keltette intuícióinkban a modern tudományos pszichológia szerint. És hogyan kapcsolódik mindez a demokratikus döntéshozatalhoz?

1	Cicero, M. T. (1974): A szónok. Cicero Válogatott Művei. http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mediatar/antik_es_reneszansz_esztetikatortenet/cicero_a_szonok.html (Letöltve: 2019. 11 .08.) Cicero
2	„Vultus est index animi” (latin), „The face is the index of the mind” (angol), ”Les yeux sont le miroir de l’âme” (francia)
3	Willis, J. – Todorov, A. (2006): First impressions: Making up your mind after a 100-ms exposure to a face. Psychological science, 17(7), 592–598.
4	Porter, S. – Ten Brinke, L. (2009): Dangerous decisions: A theoretical framework for understanding how judges assess credibility in the courtroom. Legal and Criminological Psychology. 14(1), 119–134., 125.
5	Czabán, S. (2025): Measuring metacognitive gaps among Hungarian lawyers. SSRN. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.26740.46728

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero