Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Az első benyomás börtöne, megbízhatatlannak ítélt emberek a halálsoron

A humanitárius vagy bűnöző kísérletnek van egy idődimenziója is, ami kifejezetten beszédes. Egyeseknek 100 milliszekundum, másoknak fél perc állt a rendelkezésükre ahhoz, hogy ítéletet alkossanak. Vajon számít-e, ha több időnk van megfigyelni egy arcot és átgondolni, mit gondolunk az illetőről. Érdekes módon a 100 ms elteltével kialakult megbízhatósági ítéletek pontosságban nem különböztek a 30 másodperc elteltével megfogalmazottaktól, ami megerősíti azt, hogy a megbízhatóság következtetései azonnal megjelennek egy arc megpillantásakor, és idővel sem változnak.1 Valójában ez az összes ítélet – vonzerő, szimpátia, megbízhatóság, kompetencia és agresszivitás – esetében igaz, tehát a megnövekedett expozíciós idő, egy arckép hosszabb ideig tartó szemlélése nem változtatja meg a kezdeti ítéletünket.2

A megbízhatatlansága ellenére a vizuális percepción alapuló benyomásaink nagyon erősek és tartósak. Az első benyomás börtöne hosszú ideig fogva tart. És sokszor ellenáll az ezzel ellentétes, az adott ember viselkedéséről előhívható konkrét információknak is.3 Meglepő módon továbbá, minél motiváltabbak vagyunk például a megtévesztő magatartás leleplezésére, annál rosszabbul teljesítünk benne.4 Megjegyzendő, még ha a hitelességészlelésesünk pontos lenne is, a tanúk hitelességét akkor sem lehet összekeverni a tanúvallomások megbízhatóságának vagy pontosságának kérdésével. Szilárd bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a megbízható emberek emlékei nem feltétlenül pontosabbak.5

A megbízhatóságot/megbízhatatlanságot sugárzó arcvonásaink tehát nem túl fair módon egész életünk minőségére kihathatnak. És sajnos az életünk végét is meghatározhatják. Mikor jogpszichológusok utánajártak a kérdésnek, azt találták, hogy a kevésbé megbízhatónak tűnő emberek teljesen igazságtalan módon szigorúbb büntetőjogi ítéleteket kapnak ugyanazon bűncselekményekért.6 De ennél is sokkolóbb – bár logikusan következik fentiekből – az, ami a legnagyobb téttel bíró ügyek esetében történik. A kevésbé megbízható arcú emberekre a bíróság nagyobb valószínűséggel szab ki halálos ítéletet, derült ki a halálsoron lévő floridai fogvatartottak arcának vizsgálatakor.7

Egy másik kísérletben ugyanezt állapították meg arkansasi halálbüntetésre ítélt emberek vizsgálata során is.8 A tanulmány résztvevői, pusztán az elítéltek arca alapján, szigorúbb büntetést szabtak ki a megbízhatatlannak tűnő emberekre. És ami megdöbbentő, hogy ezek a naiv ítéletek korreláltak az elítéltekre ténylegesen kiszabott ítéletekkel. Tehát az esküdtek, akik napokig tanulmányozták az estet, és minden más információnak is a birtokában voltak, ugyanúgy szigorúbb ítéleteket hoztak, ha az arcok megbízhatatlanok voltak. A kutatók azonban itt még nem álltak meg, és összegyűjtötték az Innocent Project adatbázisából azokat az ártatlanul elítélt embereket, akiket később, nagyrészt DNS-bizonyítékok alapján felmentettek.9 A felmentettek arcképeit kettészedték azokra, akik életfogytiglant kaptak, és azokra, akikre halálbüntetést szabtak ki az életfogytiglan helyett, majd az arcképeik megbízhatóságát megítéltették amerikai munkásokkal. Az arcokra vonatkozó megbízhatósági ítéletek és a bíróság által kiszabott halálos ítéletek itt is előrejelezték egymást.

1	Porter, S. – England, L. – Juodis, M. – Ten Brinke, L. – Wilson, K. (2008): Is the face a window to the soul? Investigation of the accuracy of intuitive judgments of the trustworthiness of human faces. Canadian Journal of Behavioural Science/Revue canadienne des sciences du comportement. 40(3), 171–175.
2	Willis, J. – Todorov, A. (2006): First impressions: Making up your mind after a 100-ms exposure to a face. Psychological science. 17(7), 592–598.
3	Rudoy, J. D. – Paller, K. A. (2009): Who can you trust? Behavioral and neural differences between perceptual and memory-based influences. Frontiers in Human Neuroscience. 3, 16.
4	Porter, S. – McCabe, S. – Woodworth, M. – Peace, K. A. (2007): Genius is 1% inspiration and 99% perspiration… or is it? An investigation of the impact of motivation and feedback on deception detection. Legal and Criminological Psychology. 12(2), 297–309.
5	Kaufmann, G. – Drevland, G. C. – Wessel, E. – Overskeid, G. – Magnussen, S. (2003): The importance of being earnest: Displayed emotions and witness credibility. Applied Cognitive Psychology: The Official Journal of the Society for Applied Research in Memory and Cognition. 17(1), 21–34., 21.
6	Porter, S. – Ten Brinke, L. (2009): Dangerous decisions: A theoretical framework for understanding how judges assess credibility in the courtroom. Legal and Criminological Psychology. 14(1), 119–134.; Porter, S. – ten Brinke, L. – Gustaw, C. (2010): Dangerous decisions: The impact of first impressions of trustworthiness on the evaluation of legal evidence and defendant culpability. Psychology, Crime & Law. 16(6), 477–491.; Wilson, J. P. – Rule, N. O. (2015): Facial trustworthiness predicts extreme criminal-sentencing outcomes. Psychological science. 26(8), 1325–1331., 1329.
7	Wilson, J. P. – Rule, N. O. (2015): Facial trustworthiness predicts extreme criminal-sentencing outcomes. Psychological science. 26(8), 1325–1331., 1329.
8	Wilson, J. P. – Rule, N. O. (2016): Hypothetical sentencing decisions are associated with actual capital punishment outcomes: The role of facial trustworthiness. Social Psychological and Personality Science. 7(4), 331–338.
9	Wilson, J. P. – Rule, N. O. (2015): Facial trustworthiness predicts extreme criminal-sentencing outcomes. Psychological science. 26(8), 1325–1331., 1328–29.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero