MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Jog, pszichológia, társadalom
Rejtett kölcsönhatások
Veszélyes döntések elmélete
A fent vázolt kutatásokról tehát a következőket állíthatjuk:
-
Az arcok által kiváltott automatikus benyomások az emberi megismerés intuitív működésének részei. Az arcvonások észlelésénél, minden más információ hiányában, gyors benyomásaink jönnek létre az illető jellemvonásaira vonatkozóan.
-
Ezek a benyomások irracionálisak, mégis makacs módon megmaradnak.
-
Ezek a benyomások a megbízhatóság tekintetében bizonyíthatóan kihatnak arra, hogy végül milyen szigorú büntetést szabnak ki az elkövetőkre.
De milyen pszichológiai folyamatok közvetítik a benyomásoknak ezt a hatását az eljárásokban, tehát a harmadik pontot? Leegyszerűsítve, amikor arcokat látunk, az arcok által keltett benyomásokból túláltalánosítunk. Ezt nevezték el jogpszichológusok tárgyalótermi kontextusban „veszélyes döntések elméletének” (dangerous decisions theory, DDT).1 A DDT szerint a vádlott (vagy akár tanú, alperes, felperes) arcvonásainak és érzelemkifejezésének nagy szerepe van a hitelesség megítélésében. Vegyünk például egy tanút, akinek remeg a hangja és tördeli a kezét. Mindez kétféle módon is értelmezhető. Egy kinézet alapján megbízhatónak érzékelt tanúról a bíró azt gondolhatja: tekintélytisztelő, tisztességes ember, aki természetes, hogy ideges, amikor egy eljárásba keveredik. Azonban, ha már az a benyomása, hogy a tanú megbízhatatlan, azt fogja automatikusan gondolni, hogy az illető azért ideges, mert vaj van a füle mögött. Az idegességre vonatkozó jel kétféleképpen is értelmezhető, az elmélet szerint pedig az eljárási szereplők kezdeti irracionális benyomásaik alapján hajlanak egyikre vagy másikra. Ezért a kezdeti benyomás „veszélyes” döntések láncreakcióját indítja el.
Az ilyen benyomások a jogi kontextusban azért különösen kritikusak, mert tudattalanul hatnak a döntéshozókra. Ez a kezdeti elköteleződés a vádlott (tanú, alperes, felperes) hitelességével kapcsolatban mégis visszafordíthatatlan csőlátást eredményez. A DDT aláhúzza, hogy az intuíciókat – amelyeket kezdetben automatikus érzelmi reakciók indítanak el – a döntéshozók később észszerűsíteni próbálják. Ez gyakran az értékelők szubjektív sémái alapján történik, amelyek viszont nem biztosítanak objektív alapot a döntésekhez. Az ítélet így végül hólabdaszerűen egyre „irracionálisabbá” válik, ahogy a kezdeti benyomások alátámasztására újabb és újabb szubjektív érveket hozunk fel (azért ideges, mert hazudik; a története túl koherens, ezért előre egyeztetett; a történet túl zavaros, ezért nem lehet igaz). Ezt a folyamatot nagyon érthetően mutatja be a lenti ábra:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1308jpt_647/#m1308jpt_647 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1308jpt_647/#m1308jpt_647)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1308jpt_647/#m1308jpt_647)
4. ábra. DDT-keretrendszer: hogyan születnek a tárgyalóteremben hibás döntések a tanúk hitelességét illetően
Forrás: Porter–Brinke, 2009
| 1 | Porter, S. – Ten Brinke, L. (2009): Dangerous decisions: A theoretical framework for understanding how judges assess credibility in the courtroom. Legal and Criminological Psychology. 14(1), 119–134. |
Tartalomjegyzék
- Jog, pszichológia, társadalom
- Impresszum
- Bevezetés
- A jog és a pszichológia találkozásai
- A róka sok mindent, a sündisznó viszont egy fontos dolgot tud
- Miért engedelmeskedünk a jogi normáknak?
- Konformitás: bátran kövessünk másokat!
- Az igazságosság érzékelésének pszichológiája és a jog
- A szabálykövetés ösztöne
- A rendszerigazolás elmélete: miért támogatnak egy rendszert a vesztesei?
- Szociális dominancia és az elnyomási hiedelmek
- Interkulturális pszichológia, éghajlat és gazdaság
- Viselkedéstudományok lámpásai
- Konformitás: bátran kövessünk másokat!
- Navigációs gyorstalpaló a jog és pszichológia területéhez
- Gyilkos vagy-e, ha megölsz valakit álmodban?
- Interdiszciplinaritás: a tudományos megismerés új útja
- Fontos útmutató a pszichológiai törvények értelmezéséhez
- A róka sok mindent, a sündisznó viszont egy fontos dolgot tud
- A racionális emberkép trónfosztása
- Rendbontó pszichológusok
- A viselkedésalapú joggazdaságtan születése
- A Homo oeconomicus és a racionális döntés elmélete
- A normatív-deskriptív dilemma: az emberi viselkedés és az emberi viselkedés modelljeinek viszonya
- Az ultimátumjáték: hogyan osztanánk el 20 000 forintot egy idegennel?
- Önzőbb lesz az, aki elvégez egy közgazdaságtani kurzust?
- A jog antropológiai funkciója
- Ösztönösen a választást választjuk – de ennek ára van
- Rendbontó pszichológusok
- A kiszámíthatóan irracionális ember
- Nincsen semmi igazságosabban elosztva, mint a józan ész
- A gondolatok kigondolják magukat! De pontosan hogyan?
- Kognitív gazdaságosság: a rendszer hatékony, de hibázik
- Láthatatlan csapdák: miért nehéz felismerni a hibáinkat?
- Sarkvidék és sivatag: az elme története
- Homo heuristicus – ökölszabályok a döntéshozatalban
- Ökológiai racionalitás és szerencsejátékos bírók
- Nincsen semmi igazságosabban elosztva, mint a józan ész
- Kognitív torzítások az igazságszolgáltatásban
- Az igazság az, amit a bíró reggelire evett: a kognitív torzítások az igazságszolgáltatásban
- A jogi döntéshozatal klimatikus kihívásai: csak nehogy meleg napon ítéljenek el
- Büntető játék: sportmérkőzések és bírói döntések rejtélyes összefüggései
- A születésnapi ítéletek és a média hatása a bíróságokra
- Képzett bírák, láthatatlan akadályok: mennyire érintett a bírói kar Magyarországon?
- A két hiba: zaj és torzítás
- Az igazság az, amit a bíró reggelire evett: a kognitív torzítások az igazságszolgáltatásban
- Hogyan ítélünk meg másokat? – Veszélyes döntések a jogban és a politikában
- A lélek és a borítója
- El tudjuk-e dönteni arc alapján, ki gyilkos és ki jótevő?
- Az első benyomás börtöne, megbízhatatlannak ítélt emberek a halálsoron
- Veszélyes döntések elmélete
- Felismerjük-e a hazugságot? A „józan ész” tévútjai
- A megtévesztés jelei
- Érzelmek észlelése a tárgyalóteremben
- Babaarcú bűnözők
- Esztétikai és morális ítéleteink kapcsolata: miért jó, ami szép?
- Barát és ellenség: gondatlan tervezők mellé megbocsátó olvasók kellenek
- Veszélyes döntések a politikában: azaz mi alapján választunk jogalkotót?
- Fenntartható-e a liberális demokrácia a tudományos pszichológia alapján
- A legitimitás problémája a technológiai fejlődés korában
- Az „emberhekkelés” kora
- A politikai orientációk agyi korrelátumai
- A lélek és a borítója
- A történetek pszichológiája: utólag mindenki okosabb, még a jogászok is
- Narratív bevásárlókosár: a jogi döntéshozatal történeti modellje
- A történetek ereje és veszélyei: a halál angyalai ügyek
- Ex post és ex ante tort law
- Én mindig is láttam: utólagos okoskodás az orvosi műhibaperekben
- Az előreláthatóság általános jogi kérdései
- Nem nyilvánvalóság a szabadalmi jogban
- A megalapozott gyanú és az áldozathibáztatás
- Normatív tanulságok és kérdések
- Narratív bevásárlókosár: a jogi döntéshozatal történeti modellje
- A megfogalmazás hatalma a viselkedés felett
- Nem a valóság, hanem annak keretei számítanak
- A veszteségkerülés elve
- A negativitás dominanciája és a jogrendszer
- A megfogalmazás mint manipuláció
- A polgári per mint természetes keret
- Tárgyalások és status quo: miért olyan nehéz megegyezni?
- Statisztika és stratégia
- Az emlékeinket újraformáló nyelv
- Hogyan irányítja a metaforikus keretezés a közösségi döntéshozatalt?
- Nincs a világon sem jó, sem rossz: a gondolkozás teszi azzá – a kognitív újrakeretezés
- Nem a depresszió áll a problémák hátterében, hanem a problémák állnak a depresszió hátterében
- Nem a valóság, hanem annak keretei számítanak
- Horgonyhatás és jog: tudunk-e megbízható számszerű ítéleteket hozni az igazságszolgáltatás kontextusában?
- A psziché törvénye előtt mindenki egyenlő: előítéletek jogpszichológiai kutatása
- Bírói diszkréció, zajos ítélethozatal és a hamis konszenzus hatás
- Az ítélkezési irányelvek
- Rassz, nem, társadalmi osztály: mennyit számít, ki az eljárás szereplője?
- Lehetsz úgy is előítéletes, hogy nem tudsz róla: az implicit előítéletesség problémája
- Kiutak az előítéletességből
- Kivétel vagy főszabály az előítéletes gondolkodás?
- Bírói diszkréció, zajos ítélethozatal és a hamis konszenzus hatás
- Igazságkeresés az igazság kizárásával: kutatások a tiltott bizonyítékok kognitív sorsáról
- Az erkölcs mint pszichológiai kérdés: a morális ösztön és jogi következményei
- Az érzelmek ügyvédje
- A morál mint biológiailag meghatározott viselkedés: nem minden érték szavazás kérdése
- Ösztönös együttműködés és a szabályozás ára
- Az agresszió és a békés konfliktusrendezés ciklusa
- Jog és evolúciósan örökölt viselkedéses tendenciák
- Amikor az egyenlőség tévútra visz
- Mulasztási torzítás a jogrendszerben: vakcinagyártás, eutanázia és ítéleti bizonyosság
- A büntető agy és a bírói populizmus
- Az érzelmek ügyvédje
- Jogellenes-e a marketing? – A modern viselkedésirányítás jogi, etikai és társadalmi dilemmái
- Babák, akik felszámolták a szegregációt
- Legalitással szabályozott moralitás: az erkölcs követi a jogot, vagy a jog az erkölcsöt?
- Modern pszichológiai viselkedésirányítási technikák használata a jogi szabályozásban
- Zöld szakadék és az alapértelmezett beállítás hatalma
- Tudta, hogy egy átlag egyetemi hallgató csak heti egyszer iszik?
- A tigris és a konnektor
- Tiszta víz, piszkos trükkök: a fogyasztói döntéseket befolyásoló manipulatív jelzők
- A pszichológiai tudás halált okozhat
- Liberalizmus és paternalizmus
- Az emberi akaratok az idő csapdájában
- Sötét mintázatok
- Az adatbányászattól az agybányászatig
- Elmeellenes bűncselekmények
- A kognitív szabadság védelmében: a mentális integritáshoz való jog
- Babák, akik felszámolták a szegregációt
- Az emlékezet törékeny hatalma
- Mit üzennek az ártatlanul elítélt emberek?
- Konstruktív és rekonstruktív emlékezet
- A gyermekkori bántalmazás visszanyert emlékei és az emlékezeti háborúk
- Felejtés nélkül nincs én
- Hamis emlékek, hamis vallomások
- A stressz hatása az emlékezetre
- Aprólékos emlékek, magabiztos tanúk: a pontosság jelei?
- Miért kiemelt az emlékezet szerepe a jogban: a „mindenki tanú” hipotézis
- A bírói kérdezési stratégiák és a befolyásoló nyelvhasználat dilemmái Magyarországon
- Mit üzennek az ártatlanul elítélt emberek?
- Metakognitív szakadékok az igazságszolgáltatásban
- Változási vakság
- Mit jelent a metakogníció? Tudásunk a tudásról
- Mit tudnak a jogászok a pszichológiáról? Nemzetközi kutatások
- Magyar jogászok jogpszichológiai ismereteinek vizsgálata
- Magyar minta: az emlékezet korlátai
- Magyar minta: a hitelesség illúziója és a megjelenés hatalma
- Magyar minta: három bíró, három ítélet
- Magyar minta: jobb, mint Amerika, rosszabb, mint Norvégia
- Változási vakság
- Neuroegzisztencializmus és neurojog: szabadság, felelősség és a jog nehéz kérdései a 21. században
- Ki olvassa e sorokat? A tudatos narrátor és az okozatiság szemüvegei
- Neuroegzisztencializmus: minden elmélet szemben áll az akarat szabadságával; minden élmény mellette szól
- A varázslatos toll nélküli világ problémája
- A kontroll helye és a pozitív illúziók
- Az agyam kényszerített: a neurológiai determinizmus és a jogi felelősség
- Az idegtudományok nem változtatnak meg semmit, mégis megváltoztatnak mindent
- A boszorkánybíráskodás liberális reformja
- Ki olvassa e sorokat? A tudatos narrátor és az okozatiság szemüvegei
- Záró gondolatok
- Köszönetnyilvánítás
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 127 6
E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált. Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben. A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.
Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
