Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Érzelmek észlelése a tárgyalóteremben

A hitelesség érzékelését erőteljesen befolyásolják a megfelelő érzelmi kifejezést érintő társadalmi sztereotípiák is. Kaufmann és társai kísérletükben úgy találták, hogy a vádlott észlelt hitelessége nemi erőszak esetén nagyrészt az általa kifejezett érzelmeken alapszik. Amennyiben a társadalmi konvenciók által előírt módon viselkedik egy tanú (sértett, vádlott…), hitelesnek fogják tartani. Ha azonban a tanú (sértett, vádlott…) viselkedése nem felel meg ezeknek a sztereotípiáknak, kevésbé hitelesnek fogják tekinteni.1 Egy kutatásban például hatvankilenc nyomozóval vizsgálták meg egy nemi erőszak áldozatának vallomását három eltérő változatban. A vallomásokat azonos szöveggel vették fel, de a megjelenített érzelmek tekintetében eltérő, úgynevezett kongruens, semleges és inkongruens érzelemkifejezésekkel adták elő. A rendőrökre erősen hatott az érzelemkifejezés módja. Az áldozatot akkor ítélték a leghitelesebbnek, ha sírt és kétségbeesést mutatott, és kevésbé tartották hitelesnek, ha semleges volt, vagy pozitívabb érzelmeket fejezett ki.2 Ugyanígy, ha a vádlott nem mutat erős érzelmeket, az tévesen arra készteti az embereket, hogy bűnösnek tartsák. 3

Ez azért nagyon problémás, mert a társadalmi sztereotípiák csak részben felelnek meg az érzelmek valódi kifejezésének és szabályozásának.4 Könnyen feltételezhető, hogy az emberek naiv pszichológiai nézetei egy erőszakon átesett ember érzelmeiről hibásak. A józan ész adta megérzés itt is talán csak a 18 éves korunkra összegyűjtött előítéleteink összessége.5 Az erőszakos cselekmények áldozatai gyakran zárkózottan vagy semleges érzelmi módban adják elő vallomásaikat, ami az elítélések aránytalanságát növelheti a ténylegesen elkövetett nemi erőszak gyakoriságához képest. Ráadásul nem elég, hogy csak részben tudjuk szétválasztani az érzelmi kifejezést a történet tartalmi megítélésétől (utóbbit az emocionális jelek sokszor teljesen felülbírálják),6de:

„[T]alán ugyanolyan aggasztó, hogy a résztvevők nem veszik észre, az érzelmi kifejezés mennyire befolyásolja őket a hitelesség értékelésében […] Erős a diszkrepancia a ténylegesen felhasznált információ és a használt információkkal kapcsolatos vélekedések között (Shaw et al., 1999). Ezek a megállapítások nem túl meglepőek, tekintve a korábbi megfigyeléseket, miszerint a megtévesztő viselkedésre utaló jelekről alkotott véleményünk nem korrelál a megtévesztés tényleges jeleivel (Akehurst et al., 1996; Vrij, 2000). Az emberi megismerést nagyrészt az információfeldolgozás implicit és nem racionális meghatározói szabályozzák. Amikor ezek a tényezők tárgyalótermi kontextusban működnek, és jelentősen befolyásolják a bírósági határozatokat, veszélyt jelenthetnek a jogi igazságosságra.”7

1	Kaufmann, G. – Drevland, G. C. – Wessel, E. – Overskeid, G. – Magnussen, S. (2003): The importance of being earnest: Displayed emotions and witness credibility. Applied Cognitive Psychology: The Official Journal of the Society for Applied Research in Memory and Cognition. 17(1), 21–34., 30.
2	Bollingmo, G. C. – Wessel, E. O. – Eilertsen, D. E. – Magnussen, S. (2008): Credibility of the emotional witness: A study of ratings by police investigators. Psychology, Crime & Law. 14(1), 29–40.
3	Heath, W. P. (2009): Arresting and convicting the innocent: the potential role of an “inappropriate” emotional display in the accused. Behavioral sciences & the law. 27(3), 313–332.
4	Kaufmann, G. – Drevland, G. C. – Wessel, E. – Overskeid, G. – Magnussen, S. (2003): The importance of being earnest: Displayed emotions and witness credibility. Applied Cognitive Psychology: The Official Journal of the Society for Applied Research in Memory and Cognition. 17(1), 21–34., 30.
5	"Common Sense Is Nothing More Than a Deposit of Prejudices Laid Down in the Mind Before Age Eighteen" – Albert Einsteinnek tulajdonítva
6	Kaufmann, G. – Drevland, G. C. – Wessel, E. – Overskeid, G. – Magnussen, S. (2003): The importance of being earnest: Displayed emotions and witness credibility. Applied Cognitive Psychology: The Official Journal of the Society for Applied Research in Memory and Cognition. 17(1), 21–34., 31.
7	Kaufmann, G. – Drevland, G. C. – Wessel, E. – Overskeid, G. – Magnussen, S. (2003): The importance of being earnest: Displayed emotions and witness credibility. Applied Cognitive Psychology: The Official Journal of the Society for Applied Research in Memory and Cognition. 17(1), 21–34., 31.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero