Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Az „emberhekkelés” kora

Harari egy másik központi gondolata, amit ő az ember „meghackelhetőségének” hív, szintén a probléma mélységére utal.1 Pszichológiai sebezhetőségünk óriási rést képez a szabadságunk pajzsán, ezért szerinte saját magunk megértésén a teljes jövőnk múlik. Ha megnézzük a modern kutatásokat, azt látjuk, hogy borzasztóan triviális tényezők befolyásolják vélekedéseinket és szavazati mintázatainkat. Kellemetlen szagok azzal, hogy az undor érzését keltik életre bennünk, konzervatívabbá tesznek minket,2 az ovuláció alatt az egyedülálló nők liberálisabbak, kevésbé vallásosak, és nagyobb valószínűséggel szavaznak Barack Obamára,3 ha pedig iskolában és nem más középületben szavazunk, nagyobb arányban fogjuk támogatni az iskolai költségvetés növelését.4

Ameddig a politikai és gazdasági tényezők jobban ismernek minket és a ránk ható triviális tényezőket, mint mi saját magunkat, esélyünk sincs arra, hogy manipulációs törekvéseiknek ellenálljunk. Kénytelenek vagyunk jobban megismerni magunkat, és szabályozással is védeni a pszichés emberi szabadságot, ha fenn akarunk tartani egy tartalmilag is demokratikus világot a 21. századi környezetben. Ez a demokráciák valódi kihívása, és ez az egyetlen megoldás szisztematikus irracionalitásaink ellensúlyozására is. A szerzőt idézve:

„[A] biotechnológia és a gépi tanulás fejlődésével egyre könnyebb lesz az ember legmélyebb érzéseit és vágyait is manipulálni, és így egyre veszélyesebb lesz »a szívünkre hallgatni«. Fel fogod-e ismerni a különbséget a valódi éned és a marketingzsenik sugallatai között? […] Ahhoz, hogy sikerrel teljesítsd ezt a rémisztő feladatot, nagyon keményen kell dolgoznod azon, hogy jobban megismerd az operációs rendszeredet. […] Ez persze minden tanácsok legősibbje: ismerd meg önmagad! Csakhogy ez a tanács sosem volt sürgetőbb, mint a 21. században, mivel Lao-ce és Szókratész korától eltérően most versenytársaid is akadnak. A Coca-Cola, az Amazon, a Baidu és a kormány egymással versengve igyekszik meghekkelni téged. Nem az okostelefonodat, a számítógépedet vagy a bankszámládat – téged akarnak meghekkelni, a te szerves operációs rendszeredet. Talán már hallottad, hogy a számítógépek hekkelésének korában élünk, de ez alig fele az igazságnak. Valójában ez az emberhekkelés kora.”5

Bár a szerzőnek igaza van abban, hogy a pszichológiai ismeretek fontosak, tévesen az önismeretet jelöli meg a védelem elsődleges vonalának. Kollektív problémákra azonban nincsenek jó egyéni megoldások. A történelem menetén hatékonyan egy határozott jogvédelmi rendszer és „a mentális integritáshoz való jog” alapjogi szintekig menő szabályozásával, illetve egy kognitív szabadságot védő intézményrendszer kialakításával tudunk csak változtatni. Használata szükséges lehet nemcsak a politikai, de az egyre intenzívebb és technikailag kifinomultabb piaci manipulációkkal szemben is. Mindez talán korunk jogalkotásának legnagyobb kihívása, aminek részleteit a Jogellenes-e a marketing? – A modern viselkedésirányítás jogi, etikai és társadalmi dilemmái című fejezetben tárgyalom.

1	Harari, Y. N. (2018): 21 lecke a 21. századra. Animus Kiadó. Budapest.
2	Adams, T. G. – Stewart, P. A. – Blanchar, J. C. (2014): Disgust and the politics of sex: Exposure to a disgusting odorant increases politically conservative views on sex and decreases support for gay marriage. PloS one, 9(5), e95572.
3	Durante, K. M. – Rae, A. – Griskevicius, V. (2013): The fluctuating female vote: Politics, religion, and the ovulatory cycle. Psychological Science. 24(6), 1007–1016.
4	Berger, J. – Meredith, M. – Wheeler, S. C. (2008): Contextual priming: Where people vote affects how they vote. Proceedings of the National Academy of Sciences. 105(26), 8846–8849.
5	Harari, Y. N. (2018): 21 lecke a 21. századra. Animus Kiadó. Budapest. 233–234.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero