Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

A politikai orientációk agyi korrelátumai

A teljesség kedvéért röviden itt kitérnék a tágan értelmezett vagy jog és idegtudomány (neurolaw) politikai tartalmú kutatásaira is. A politikai orientációk agyi korrelátumainak kutatásai az elmúlt tíz évben megszaporodtak, eredményeik pedig arra utalnak, hogy a politikai preferenciák, például a konzervatív-liberális különbségek akár egészen az agyi struktúrákig visszavezethetők.1 Egy kutatás szerint például politikai szempontból semleges, taszító, főként állatokat ábrázoló képek látványa különböző érzelemfeldolgozási folyamatokat indít el a liberálisok és a konzervatívok elméjében. Mindez arra utal, hogy egy ilyen összetett attitűd, mint a politikai, egyszerű biológiai mechanizmusokra vezethető vissza, amit a szennyezettségre vagy a fizikai fenyegetettségre adott agyi reakciók.2 A fentit támasztja alá, hogy a kutatók neutrális ingerek idegi feldolgozásából (például egy szennyezett ételt ábrázoló képre adott reakció) meg tudták jósolni az emberek beállítottságát absztrakt politikai elvek tekintetében (abortusz, halálbüntetés).3

Bár ezek a kutatások és értelmezésük még gyerekcipőben járnak, úgy tűnik, hogy az alapvető neurokognitív mechanizmusok terén eltérnek a különböző politikai beállítottságú emberek. Egy másik kutatásban a konzervatívoknál a jobb oldali amigdala területén mutatott ki nagyobb tömeget az MRI, amit a szerzők az erősebb félelemfeldolgozással hoztak összefüggésbe, míg a liberálisoknál az elülső cinguláris kéregben mutattak ki nagyobb szürkeállományt, amit általában a rugalmas viselkedéssel és az erősebb ambivalenciatűréssel hoznak kapcsolatba.4

Van aki odáig megy, hogy az emberiség morális tájképe a “mindenevő dilemmára” vezethető vissza. Az emberek nem egy táplálékra specializálódtak, mint például a panda a bambuszra, hanem szinte mindent meg tudnak enni. Ez egy nagy előny, mert bármilyen kontinensen találnak maguknak ételt. Viszont az új, ismeretlen ételek mindig magukban rejtik az ételmérgezés kockázatát. Ezért az embereknek egyszerre van szükségük újdonságkereső tendenciákra (neophiliára) és egyfajta megfontolt félelem érzésére az újdnoságokkal szemben (neophobia). A liberálisok valójában azok az archetípusok, akikben az új dolgoktól való félelemnél erősebb az újdonságkeresés ösztöne, míg a konzervatívoknál ez fordítva van, ami a tradíciók, a határok és a megszokott dolgok fokozott védelmére készteti őket.5 Bár ez a párhuzam szemléletes, nem biztos, hogy kellően árnyaltan ragadja meg az emberi viselkedés hátterét.

Egy-egy agyterület több funkcióért is felelhet, illetve a neuroplaszticitás miatt az idegrendszer és az agy egész életen át, felnőttkorban is változhat, ezért nem szabad elhamarkodott következtetésekre jutnunk.6 Ha azonban bebizonyosodik, hogy agyi huzalozottságunkra nagyban visszavezethetők politikai különbségeink, egy egészen új párbeszédet is integrálnunk kell a demokrácia társadalomtudományos értelmezésébe.

1	Szokolszky, Á. (2015): A konzervativizmus kutatásának hat évtizede: Adornótól a biopolitikáig. Kritikai tanulmány. Magyar Pszichológiai Szemle. 70(2), 405–458., 438–444.
2	Ahn, W. Y. – Kishida, K. T. – Gu, X. – Lohrenz, T. – Harvey, A. – Alford, J. R. – … Montague, P. R. (2014): Nonpolitical images evoke neural predictors of political ideology. Current Biology, 24(22), 2693–2699.
3	Ahn, W. Y. – Kishida, K. T. – Gu, X. – Lohrenz, T. – Harvey, A. – Alford, J. R. – … Montague, P. R. (2014): Nonpolitical images evoke neural predictors of political ideology. Current Biology, 24(22), 2693–2699.
4	Kanai, R. – Feilden, T. – Firth, C. – Rees, G. (2011): Political orientations are correlated with brain structure in young adults. Current biology. 21(8), 677–680.
5	McCrae, R. R. (1996): Social consequences of experiential openness. Psychological bulletin, 120(3), 323.
6	Szokolszky, Á. (2015): A konzervativizmus kutatásának hat évtizede: Adornótól a biopolitikáig. Kritikai tanulmány. Magyar Pszichológiai Szemle. 70(2), 405–458., 440.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero