Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Miért engedelmeskedünk a jogi normáknak?

Egy csoporton belül az az autoritás hatékony, amelyik képes a csoporttagok viselkedését befolyásolni. A jogi autoritás pedig akkor hatékony, ha képes befolyásolni az állampolgárok joggal kapcsolatos viselkedését. A jognak igencsak kevés gyakorlati jelentősége van akkor, ha az emberek egyszerűen figyelmen kívül hagyják a szabályokat. Az emberek a nyugati világban általában jogkövetőek. A jogkövetés azonban sohasem teljes, gyakran nem fizetünk adót, szegünk meg szerződéseket, illegális szereket használunk, vagy ittasan vezetünk. Az önkéntes jogkövetés nemcsak a bíróságok és a rendőrség számára fontos, hanem az egész társadalom érdeke is. A jogkövetés intézményes kikényszerítése ugyanis hatalmas erőfeszítést igényel, és a társadalomban más hasznos céloktól von el lényeges erőforrásokat. A jogkövetés megértéséhez leegyszerűsítve azt kell megnéznünk, hogy milyen faktorok befolyásolják és motiválják az emberi viselkedést.

Az állam által alkotott normák betartásának legősibb és legkézenfekvőbb eszköze az egyszerű fizikai kényszer. Az állam szankcionálja a nem együttműködő magatartásokat, ezzel egyszerűen rákényszeríti az állampolgárokat a jogkövetésre. Ez a jogkövetés instrumentális megközelítése, amelyben a cselekvési motiváció külső tényezők, az engedelmességhez kapcsolódó jutalom és büntetés függvénye. A viselkedéstudományok azonban nagyon sok alternatív magyarázatát is adják annak, miért engedelmeskedünk a jogszabályoknak, vagy éppen miért nem. Látni fogjuk, ha e kérdést követjük, hogy már maga a kérdés sem tartja tiszteletben a tudományos határokat, és számos elemzési szemüveggel lehet csak rá igazán jó választ adni. Így a jogi viselkedési szabályok hatékonyságát is csak ezzel az átfogó megközelítéssel lehet javítani.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero