Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Az előreláthatóság általános jogi kérdései

Az utólagos okoskodási torzítás nemcsak az angolszász tort law vagy a műhibaperek sajátos problémája. A jogi eljárások általános természete, hogy a cselekményeket egy olyan utólagos nézőpontból kell megítélnünk, amelyben már tisztában vagyunk azok kimenetelével. Csak a kaliforniai jogban szókeresés alapján az „előreláthatóság”, „előrelátás”, „előreláthatatlanság” szó és változatai 193 különböző törvény előírásaiban is megjelennek.1 Ahhoz, hogy ezekben a jogi esetekben korrektül járhassunk el, az eseményeket egy tiszta ex ante perspektívából kellene értékelnünk, ez azonban nagyon nehéz kognitív mutatvány egy ex post nézőpontból.2 A jogi felelősségnek a magyar jogban is sokszor központi kérdése az ex ante nézőpontból számított kockázatértékelés. A büntetőjogban ez a gondatlanság szabályainál jelenik meg, a jelenlegi BTK alapján:

8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A polgári jogban pedig a kártérítési jog exkulpációs szabályaiban jelenik meg, mely a jelenlegi PTK alapján például:

6:519. § [A felelősség általános szabálya] Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

6:521. § [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Szintén a torzítás bűvkörébe tartozik a gazdasági társaságok jogában az a jelenség, amikor a vezető tisztségviselők gyakorlatát ítéljük meg utólag.3 Mind a hazai civiljogban, mind a büntetőjogban úgy kellene döntenünk a felelősségről, hogy elvonatkoztatunk az adott kimeneteltől. Erre azonban motivációs és egyéb kognitív akadályok miatt képtelenek vagyunk. Például annak a megítélése, hogy mi volt a szerződéskötés időpontjában előrelátható, teljesen máshogy történik a szerződéskötés időpontjában, mint a károkozás után. Amennyiben a szabályozás nem igazítja ki a torzítást: a jogi rendszer egyrészről a szükségesnél nagyobb elővigyázatosságra ösztönzi a piaci szereplőket, ami a hatékonyság csökkenéséhez vezet, másrészről pedig a szabályozó utólagosan túlbecsüli egyes káros események bekövetkeztének a valószínűséget, és rosszul állítja be a szabályozás súlypontjait. Ráadásul kezelése hiányában a torzítás megbillenti a bizonyítási terhet is, a feleknek a szükségesnél több bizonyítékot kell szolgáltatniuk ahhoz, hogy ex post meggyőzzék a bíróságot, és kiigazítsák a torzítás hatását.

1	Kamin, K. A. – Rachlinski, J. J. (1995): Ex post≠ ex ante. Law and Human Behavior. 19(1), 89–104., 102.
2	Teichman, D. – Zamir, E. (2014): Judicial decision-making: A behavioral perspective. 10.
3	Stallard, M. J. – Worthington, D. L. (1998): Reducing the hindsight bias utilizing attorney closing arguments. Law and Human Behavior. 22(6), 671–683.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero