Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások


A veszteségkerülés elve

Mint már említettem, a hagyományos döntéshozatali modell szerint az emberek racionálisan mérlegelik nyereségeiket és veszteségeiket. Döntéseinket nem téríti el semmi, a kimenet szinte tiszta matematikai kérdés. Ennek azonban ellentmond többek között két fontos kognitív sajátosságunk, ami számos észlelési és döntési folyamatunk közös jellemzője – illetve látni fogjuk, hogy a jog intézményeire és eljárásaira is mélyen kihat.
 
1. A referenciapont elve: eszerint a dolgokat nem egy semleges viszonyítási ponthoz képest érzékeljük.1 Ha te és én holnaptól egyaránt 400 000 forintos fizetést kapunk, de tegnap én még csak 200 000 forintot, te viszont 600 000 forintot kerestél, egészen máshogy fogjuk értékelni a helyzetünket, pedig „objektíve” ugyanakkora lesz a bevételünk. Ugyanígy, a hideg vizes medencéből kimászva szinte forrónak érezzük a langyos vizű medencét, vagy ha a barátaim már mind társra találtak, valószínűleg sokkal magányosabbnak fogom érezni magam. Ez megmagyaráz számos első látásra irracionálisnak tűnő döntést.
Miért nem fogad el például egy munkanélküli bármekkora fizetéssel járó munkát, hiszen a nullánál minden több, színtiszta nyereség! Itt lép be a referenciapont elve mint pszichés sajátosságunk: a tapasztalatok szerint a legalacsonyabb bér, amit egy munkanélküli elfogad, a korábbi fizetésének a 90%-a, és e referenciapont évente csak 10%-ot csökken.2 Így egy látszólag érthetetlen gazdasági döntés mögött egy egyszerű pszichológiai tény húzódik meg: mindent a saját referenciapontunkhoz mérünk. Feltételezhetően nem jó szívvel fogad el 70 000 forint gyermektartásdíjat egy olyan szülő, aki korábban 100 000 forintot kapott, míg az, aki addig csak 40 000 forintot kapott, őszintén örül ennek a nagyobb összegnek – akkor is, ha a két gyermek szükségletei azonosak.
 
2. A veszteségkerülés elve: a pozitív vagy negatív várakozások között aszimmetrikus kapcsolat van, a veszteségek mindig jobban fájnak, mint az azzal „egyenértékű” nyereségek.3 Nagyon leegyszerűsítve, 10 000 forintot kapni kisebb öröm, mint amekkora fájdalom 10 000 forintot elveszteni. Ez a látszólag egyszerű elv, miszerint egy egység objektív nyereség szubjektív értéke alacsonyabb, mint ugyanannyi objektív veszteség szubjektív értéke, a kilátáselmélet alaptézise is.4 A kilátáselmélet a veszteségkerülés elvével és a referenciapont elvével korrigált döntéshozatali modell. Fontosságát jelzi, hogy megalkotói, Daniel Kahneman és Amos Tversky Nobel-díjat kaptak érte.
A negativitás dominanciája már az állatvilágban is megjelenik, ami arra utal, hogy e kognitív torzításnak adaptív jelentősége van, és nem csak az emberi törzsfejlődés sajátos terméke.5 A létező összes élőlény keményebben küzd a veszteség elkerüléséért, mint a nyereség eléréséért – ez magyarázza a területvédő állatok sikerességét és azt is, miért szenved majdnem mindig vereséget a tulajdonosra támadó állam.6 Azok az élőlények, amelyek az evolúció során a kínálkozó lehetőségeknél fontosabbnak ítélték a fenyegető veszélyeket, nagyobb valószínűséggel örökítették át genetikai állományukat.7 Ugyanezt erősíti, hogy a negatív és pozitív események biológiai eredménye határozottan aszimmetrikus: a legjelentősebb negatív következmény a halál, míg a másik oldalon ilyen súlyú eredményt nem találunk.8
1 Kahneman, D. (2012): Gyors és lassú gondolkodás. HVG Könyvek. 324.
2 Krueger, A. B. – Mueller, A. – Davis, S. J. – Şahin, A. (2011): Job search, emotional well-being, and job finding in a period of mass unemployment: Evidence from high frequency longitudinal data [with comments and discussion]. Brookings Papers on Economic Activity. 1–81. Idézi: Kahneman, D. (2012): Gyors és lassú gondolkodás. 336.
3 Kahneman, D. (2012): Gyors és lassú gondolkodás. HVG Könyvek. 325.
4 Kahneman, D. – Tversky, A. (2013): Prospect theory: An analysis of decision under risk. In Handbook of the fundamentals of financial decision making: Part I. 99–127.
5 Bányai, É. – Varga, K. (2013): Affektív pszichológia. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 40.
6 Kahneman, D. (2012): Gyors és lassú gondolkodás. HVG Könyvek. 353.
7 Kahneman, D. (2012): Gyors és lassú gondolkodás. HVG Könyvek. 325.
8 Bányai, É. – Varga, K. (2013): Affektív pszichológia. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 40.

Jog, pszichológia, társadalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave