Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Konformitás: bátran kövessünk másokat!

A szociálpszichológia hosszú idő óta vizsgálja a csoporton belüli normák érvényesülésének és kialakulásának a mechanizmusait, ami a jogtudomány számára is releváns. A világot másokhoz hasonló módon szeretnénk látni, ezért gondolatainkat, viselkedésünket és érzéseinket gyakran hozzáalakítjuk a csoportnormákhoz.1 A konformitás egyáltalán nem tesz birkává minket, komoly túlélési értéke lehet annak, ha más emberek viselkedését követjük. Elliot Aronson szociálpszichológus a következő frappáns példával szemlélteti mindezt.2 Képzeljük el, hogy egy rohanó embert látunk az utcán. Nyugtalanok leszünk, és megkérdezzük a mellettünk álló embert, szerinte mi ennek a jelenségnek az oka, aki pedig azt mondja, hogy bizonyára kiöntött a folyó. Ekkor mi is elkezdünk rohanni. Az emberek a valóság meghatározásában sokszor más emberekre támaszkodnak. Három futó ember már olyan erős jelzés lesz, amire kérdés nélkül is végül a fél város menekülni kezd valami elől, ami meg sem történt. Micsoda balekok! Igen ám, de ha a folyó tényleg kiöntött, ezek a konformista balekok azok, akik túlélik a katasztrófát. Az erre épülő emberkép, a Homo sociologicus már nem is érdekkövető, hanem alapvetően normakövető lényként ragadja meg az embert.3

Ezért a szociális normák és azok érzékelése nagyon fontos eszköz a hatékony jogi szabályozás kezében. Például a Covid elleni harc során számos kutatás bebizonyította, hogy a családi, baráti személyek maszkviselési hajlandósága a legfontosabb indikátora a maszkviselésnek.4 Bár az embereket befolyásolják a normák, az észleléseik azokról gyakran pontatlanok.5 Az emberek alábecsülhetik az egészséget elősegítő magatartásformák, mint például a kézmosás,6 és túlbecsülhetik az egészségtelen magatartásformák, mint az alkoholfogyasztás gyakoriságát,7 ezért végül hibás szociális normához alkalmazkodnak. Ha mindez igaz, a szabályozás nem a büntetési tételek növelésével tud hatni a maszkviselést megtagadókra. Sokkal inkább a szociális norma láthatóságát kell növelni, például olyan üzenetekkel, hogy „az emberek túlnyomó többsége maszkot hord, és úgy véli, hogy mindenkinek be kell tartania a maszkviselésre vonatkozó szabályokat”.

A szociális normák érzékelése szempontjából szintén kiemelt, hogy közszereplőktől és véleményformáló emberektől milyen magatartást látunk, hiszen az ő viselkedésük nagyon sok emberhez eljut. Ilyen, amikor a politikusok és a közszereplők látványosan betartják a szabályokat: maszkban jelennek meg a kamerák előtt. A Covid alatt például helyesen, az oltáshoz kapcsolódó normák kialakítása érdekében, Fischer Iván karmester vezénylés közben oltatta be magát több ezer ember előtt,8 miközben Merkely Béla saját kezűleg oltotta be Gyurta Dánielt.9 Ugyanezen mechanizmusok mentén lesz nagyon káros, ha fontos közszereplők látványosan nem tartják be a normákat.

Fontos, hogy a jogi normák, mivel értékeket közvetítenek, még akkor is hatnak a társadalmi elvárásokra, ha éppen nem kikényszeríthetőek. Egy kutatás az ENSZ-diplomaták parkolási magatartását elemezte Manhattanben.10 Annak ellenére, hogy a parkolási szabályok róttak valódi szankciókat a mentességet élvező diplomatákra, azok mindig reagáltak az új jogi normákra. Ez például mutathatja azt, hogy a szabályok az attitűdöket is megváltoztatják. Érdekesség a kutatásban, hogy a parkolási bírságok mértéke egyenesen arányos volt a diplomata által képviselt országgal kapcsolatban mért korrupciós indexszel. Tehát a hozott korrupciós normák az új országban is meghatározták a diplomaták viselkedését.

1	Smith, Eliot R. – Mackie, Diane M. (2004): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó. 488.
2	Aronson, E. (2008): A társas lény. Akadémiai Kiadó.
3	Dahrendorf, R. (1964): Homo sociologicus. Ein Versuch zur Geschichte, Bedeutung und Kritik der Kategorie der sozialen Rolle. 4th ed. Westdeutscher Verlag. Cologne–Opladen.
4	Nakayachi, K. – Ozaki, T. – Shibata, Y. – Yokoi, R. (2020): Why do Japanese people use masks against COVID-19, even though masks are unlikely to offer protection from infection? Frontiers in Psychology. 11, 1918.; Bellato, A. (2020): Psychological factors underlying adherence to COVID-19 regulations: A commentary on how to promote compliance through mass media and limit the risk of a second wave. Social Sciences & Humanities Open. 2(1), 100062.; Bavel, J. J. V. – Baicker, K. – Boggio, P. S. – Capraro, V. – Cichocka, A. – Cikara, M. – … Willer, R. (2020): Using social and behavioural science to support COVID-19 pandemic response. Nature human behaviour. 4(5), 460–471.
5	Cialdini, R. B. – Goldstein, N. J. (2004): Social influence: Compliance and conformity. Annu. Rev. Psychol. 55. 591–621.
6	Dickie, R. – Rasmussen, S. – Cain, R. – Williams, L. – MacKay, W. (2018): The effects of perceived social norms on handwashing behaviour in students. Psychology, health & medicine. 23(2), 154–159.
7	Berkowitz, A. D. (2005): An overview of the social norms approach. Changing the culture of college drinking: A socially situated health communication campaign. 1. 193–214.
8	https://forbes.hu/uzlet/koronavirus-oltas-fischer-ivan/ (Letöltve: 2024. 01. 16.)
9	https://telex.hu/koronavirus/2021/04/06/gyurta-daniel-oltas-szputnyik-v-nob (Letöltve: 2024. 01. 16.)
10	Fisman, R. – – Miguel, E. (2007): Corruption, norms, and legal enforcement: Evidence from diplomatic parking tickets. Journal of Political Economy. 115(6), 1020–1048.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero