Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

A megfogalmazás mint manipuláció

Tegyük fel, hogy tüdőrákunk van. A tüdőrák egyértelmű választást ad két alternatív kezelési mód között – operáció vagy sugárterápia. A kétféle kezelés eltérő túlélési mintázatokat mutat. Az operációba bele lehet halni (10% eséllyel), de a hosszú távú túlélési esélyei magasabbak – az operációt túlélőként átlag 6,8 évre számíthatunk, míg sugárterápiával csak 4,7 évre.1 A sugárterápiában nem merül fel az azonnali halál, de ennek komoly ára van – várhatóan kevesebb ideig fogunk élni. Ön melyiket választaná?

A kutatókat megdöbbentette, hogy igen nagyszámú beteg inkább a sugárterápiát választja annak ellenére, hogy ott alacsonyabb hosszú távú túlélési esélyekkel lehet számolni.2 Mint kiderült, a válasz a keretezésben rejlik, hátterében pedig a veszteségkerülés húzódik meg. Nézzük meg pontosan ugyanazt a kérdést veszteség- és nyereségkeretben:

A/ Önnek 10% esélye van belehalni a műtétbe (halálozási keret).

B/ Önnek 90% esélye van túlélni a műtétet (túlélési keret).

Bár itt egymás mellett látjuk a két keretet, gondoljuk át, melyik verzió mellett mondanánk könnyebben igent a műtétre. Ha a második esetén, akkor ugyanúgy döntünk, mint a kutatásban résztvevő legtöbb páciens, illetve orvos! A kísérletben ugyanis részt vett 424 professzionális, gyakorló orvos is. Meglepő módon az ő szakmai döntésüket is meghatározta pusztán néhány szó megváltoztatása. Túlélési keretben az orvosok 84%-a választotta a műtétet, míg halálozási keretben csak 50%-a. Míg a túlélés biztató, a halálozás rémisztően hangzik.3 Látszólag tehát objektív tényeken alapuló, szakmai döntések is erősen függenek a keretezéstől. Ha pedig egy orvos szakmai döntésére kihat, vajon mennyire számít a keretezés és a veszteségkerülés a polgári jogi eljárásokban, például egy családjogi perben?

1	McNeil, B. J. – Pauker, S. G. – Sox Jr, H. C. – Tversky, A. (1982): On the elicitation of preferences for alternative therapies. New England journal of medicine. 306(21), 1259–1262., 1259.
2	McNeil, B. J. – Pauker, S. G. – Sox Jr, H. C. – Tversky, A. (1982): On the elicitation of preferences for alternative therapies. New England journal of medicine. 306(21), 1259–1262., 1259.
3	Kahneman, D. (2012): Gyors és lassú gondolkodás. HVG Könyvek. 425–427.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero