Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Tárgyalások és status quo: miért olyan nehéz megegyezni?

A veszteségkerülés sajnos az általános tárgyalási folyamatokat sem könnyíti meg. Mivel mindkét fél a kimeneteket nézi, egyik fél sem akar engedni, mert a veszteséget nagyobbnak érzik, mint a nyereséget.1 A veszteségkerülésből fakad tehát az is, hogy az emberek sokszor nem képesek elmozdulni a fennálló helyzetből. A satus quo védelmezése mindenféle tárgyaláson érvényesül, de különösen jellemző szerződések újratárgyalásánál, tipikusan munkaügyi, kereskedelmi ügyekben.2 Ugyanígy szerepet játszik a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásánál vagy a tartásdíj-felemelési, -leszállítási perek során.

Mivel a korábban rögzített szerződési feltételek jelentik a viszonyítási pontot, minden változtatás a másik félnek tett engedmény, azaz veszteség is egyben. A veszteségkerülés pedig aszimmetriát teremt: nekem jobban fáj az én engedményem, mint amennyit ér a másik fél ugyanolyan kedvezménye – a másik fél pedig többre értékeli a saját engedményét, mint az én kedvezményemet. Alkudozás során éppen ezért használunk nagyzoló üzeneteket. Mindezzel a viszonyítási pontokat próbáljuk átkeretezni a tárgyalási folyamat során, hiszen a fájdalmasnak bemutatott engedményeket nyilván ugyanolyan fájdalmas engedményekkel kellene viszonozni.3 Bár a nagyzoló üzenetek kiegyenlíthetik a veszteségkerülés adta aszimmetriát, nem biztos, hogy mindig segítik a sikeres egyezségkötést.

1	Kahneman, D. (2012): Gyors és lassú gondolkodás. HVG Könyvek. 346.
2	Kahneman, D. (2012): Gyors és lassú gondolkodás. HVG Könyvek. 352.
3	Kahneman, D. (2012): Gyors és lassú gondolkodás. HVG Könyvek. 352.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero