Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Tétek és megoldások

És hogy mekkora a tét összességében? Ha az USA-ban az összes kártérítési per költségeit összeadjuk, beleértve a megítélt összeget, a bírósági eljárás adminisztratív költségeit és az ügyvédi díjakat, hihetetlen számokat kapunk. 2010-ben az aggregált összeg 264,6 milliárd dollár volt, ami ha átfordítjuk, 857 dollárt jelent amerikai állampolgáronként.1 Ugyanezen felmérés 2004-es eredményeit elemezve ezek a költségek az Amerikai Egyesült Államok GDP-jének 2,23%-át tették ki az adott évben, ami egyébként Magyarország össz GDP-jének több mint kétszerese.2 Ebből csak az ügyvédi díjak körülbelül 40 milliárd dollárt tesznek ki, ami a Microsoft vagy az Intel bevételeinek másfélszerese, a Coca-Cola bevételeinek pedig a kétszerese.

Ez természetesen az USA, de a számok akkor is beszédesek. Óriási vagyoni mozgásokról van szó, amelyeket egy hétköznapi kognitív torzítással a kutatások szerint általában 40-50%-kal tudunk mozgatni. Ha ez a gyakorlatban csupán néhány százalékot jelent, akkor is hatalmas összegekről beszélünk. Ezért fontos, hogy a horgonyhatás csökkentésére specifikus eszközöket alkalmazzunk a jogi eljárásokban, amelyek segíthetnek minimalizálni a torzítást. A szakirodalom alapján ezek az eszközök különböző előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek, amelyekkel már korábban részletesebben is foglalkoztunk:

A horgonyhatásra vonatkozó ismeretek beépítése a bírói képzésbe.
Olyan szabályozás, amely megtiltja a peres feleknek a számokra történő hivatkozást. Ellenkező esetben olyan szabályozás, amely motiválja a résztvevőket arra, hogy amennyiben számokat használnak, azok legyenek pontosak, illetve mindig mindkét félnek legyen lehetősége horgonyokat használni (például a védő a büntetőjogi felelősség elismerése nélkül is javasolhasson büntetési tételt). Végső esetben olyan horgonyok, amelyek valós viszonyítást tesznek lehetővé.
Olyan jogi rendszer, amely szétválasztja a döntéshozó funkciókat úgy, hogy a számszerű ítéletek elválnak a per többi részétől.
Részletes indokolási kényszer a megítélt kártérítés vagy kiszabott büntetés mértékéhez (például annak indoklása, hogy a bíró a büntetőügyben miért tér el a középértéktől).
A bíróság mérlegelési jogkörének szűkítése iránymutatásokkal vagy ítélkezési maximumokkal. Az ítélkezési korlátok potenciális titkosítása.

1	Watson, T. (2011): Update on US Tort Cost Trends.
2	Krauss, M. I. (2012): A Medical Liability Toolkit, Including ADR. JL. 2, 349. 350.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero