Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

Kiutak az előítéletességből

Mit lehet vajon csinálni az egyszerű felvilágosításon túl az előítéletesség kiküszöbölésére? Egy nagyon hatékony eszköz lehet, ha egyszerűen bevonjuk a döntéshozatalba azokat a személyeket, akik az előítélet tárgyai szoktak lenni. Ezt mutatták ki például nemileg kódolt bűncselekmények vizsgálatánál: egy női bíró felvétele a bírói testületbe több mint kétszeresére növelte annak valószínűségét, hogy egy férfi bíró szexuális zaklatási ügyekben a felperes mellett döntsön (16%-ról 35%-ra növeli a valószínűséget), és ezt a valószínűséget majdnem megháromszorozta a nemi alapú diszkrimináció esetén (11%-ról 30%-ra növelve).1 Ennek több oka is lehet. A női bíró hathat közvetlen módon, például egyszerűen vitában meggyőzi a férfi bírákat, és ezzel csökkenti a nemi előítéleteiket.2 De hatása lehet közvetett is, tehát a női bíró puszta jelenlétével arra motiválhatja az ellentétes nemű bírákat, hogy visszafogják saját férfipreferenciáikat.3

A nemi előítéletek egyébként a tudományos világban is intenzíven jelen vannak, nem arról van tehát szó, hogy a tudósok egyfajta semleges pozícióból bírálnák a társadalmat. Amikor egy kutatói pozícióra jelentkező hallgató pályázatát leadták véletlenszerűen Jennifer és John névvel ellátva is, a munkáltatók teljesen eltérően értékelték azokat. A bírálók a férfi jelentkezőt lényegesen kompetensebbnek és „felvehetőbbnek” érzékelték, mint az utolsó apró részletig teljesen azonos anyaggal, csak éppen női névvel jelentkező jelöltet.4 Ráadásul, Jennifernek 3700 dollárral kevesebb fizetést ajánlottak fel, mint Johnnak.

Ugyanez igazolt a rassz tekintetében is, a fehér amerikaiak például kevésbé előítéletesek egy fekete kísérleti személy jelenlétében.5 És ugyanilyen hatása van valószínűleg annak, ha egy roma származású bíró kerül egy bírósági tanácsba. Ennek gyakorivá válásához azonban el kellene érni azt a társadalmi mobilitási szintet, ahol a roma származású emberek megfelelő mennyiségben jutnak el jogi egyetemre és a bíróságokra. Nem is beszélve az ilyen pozíciószerzések egyéb pozitív társadalmi hatásairól. Egy 1993-as indiai jogszabály nemi kvótát vezetett be a falusi tanácsokban, és ezzel megváltoztatta a nemi arányokat a helyi önkormányzatokban. Azokban a falvakban, ahol nők kerültek pozícióba, a tizenéves lányoknak megnőtt az érdeklődése az oktatás iránt, ambiciózusabbak lettek a karrierelképzeléseik, és kevesebb házimunkát végeztek.6 Mivel az egyes csoporttagokról kialakított pozitív példa vagy akár csak egy ilyen pozitív példa felidézése bizonyítottan enyhíti az előítéleteinket,7 a sokféleség támogatása mindig céljaink között kell, hogy szerepeljen.

Szintén segít, ha az igazságszolgáltatás kulcsszereplői képzéseket és információt kapnak az implicit előítéletesség működéséről. A National Center for State Courts (NCSC) az USA-ban erre szervezett nagyívű kísérletet.8 Kaliforniában, Minnesotában és Észak-Dakotában egyszerre szerveztek az implicit előítéletességről képzéseket bírósági szereplőknek. Az ismeretek átadásához írásos anyagok, videók, forrásoldalak, implicit asszociációs tesztek és a témában jártas szakértők online előadásainak kombinációját használták. Így bemutatták többek között az ott dolgozó jogászoknak, hogyan tudnak tudattalan előítéletek is hatni a bírói viselkedésre. A három kísérleti program eredményei azt sugallják, hogy az oktatási programok növelhetik a motivációt a tudatosabb, előítéletmentes ítélkezés iránt, és bizonyos magatartásmódosításokra ösztönözhetik a bírákat.9

1	Peresie, J. L. (2004): Female judges matter: Gender and collegial decisionmaking in the federal appellate courts. Yale LJ. 114, 1759., 1778.
2	Peresie, J. L. (2004): Female judges matter: Gender and collegial decisionmaking in the federal appellate courts. Yale LJ. 114, 1759., 1781–82.
3	Peresie, J. L. (2004): Female judges matter: Gender and colleg ial decisionmaking in the federal appellate courts. Yale LJ. 114, 1759., 1786.
4	Moss-Racusin, C. A. – Dovidio, J. F. – Brescoll, V. L. – Graham, M. J. – Handelsman, J. (2012): Science faculty’s subtle gender biases favor male students. Proceedings of the national academy of sciences. 109(41), 16474–16479.
5	Lowery, B. S. – Hardin, C. D. – Sinclair, S. (2001): Social influence effects on automatic racial prejudice. Journal of personality and social psychology. 81(5), 842.
6	Beaman, L. – Duflo, E. – Pande, R. – Topalova, P. (2012): Female leadership raises aspirations and educational attainment for girls: A policy experiment in India. Science. 335(6068), 582–586.
7	Smith, E. R. – Zarate, M. A. (1992): Exemplar-based model of social judgment. Psychological review. 99(1), 3.
8	Casey, P. M. – Warren, R. K. – Elek, J. K. (2012): Helping courts address implicit bias: Resources for education. National Center for State Courts.
9	Kang, J. – Bennett, M. – Carbado, D. – Casey, P. – Levinson, J. (2011): Implicit bias in the courtroom. UCLa L. rev. 59, 1124., 1175–76.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero