Kalabay László, Torma Kálmán, Vörös Krisztián (szerk.)

Családorvosi ismeretek

Előadás és fakultációs jegyzet


Milyen elemek szerepeljenek a családorvosi szűrővizsgálati programban?

Mint a betegvizsgálatnál általában, szűrés esetén is első az anamnézis felvétele. A családi anamnézis során kiemelten figyeljünk a szív- és érrendszeri betegségek, szénhidrát- és zsíranyagcsere-betegségek, vesebetegség, daganatos betegségek, ezen belül különös tekintettel a fiatalkori előfordulására, családi halmozódására, jellegére. Az egyéni anamnézishez tartoznak a korábbi betegségek, műtétek, menstruáció, szülések, újszülöttek súlya, terhességi diabetes előfordulása, vetélések, mentális zavarok. Az anamnézis fontos része az életmódbeli szokásokat öleli fel: dohányzás, drog-, alkohol-, gyógyszerfogyasztás, szexuális aktivitás, fogamzásgátlás, fizikai aktivitás, táplálkozás, székelési szokások, alvásminőség.
A fizikális vizsgálat során észrevehetünk a prevenció szempontjából fontos jeleket, például alkoholizmusra, drogabúzusra, dohányzásra, anaemiára, elhízás típusára utaló küllem. Bizonyos mentálhigiénés betegségekre is következtethetünk a páciens megjelenéséből, viselkedéséből. Kiemelendő a vérnyomásérték, a testsúly, a testmagasság, a haskörfogat. 14–18 éves kor között fontos a fejlettség, a nemi érés vizsgálata és a pajzsmirigyvizsgálat. Az emlő fizikális vizsgálata 35 év felett ajánlott. Az emlő önvizsgálatának megtanítása fontos része az egészségnevelésnek (már tizenéves korban kezdve!).
A rektális digitális vizsgálat 40 év felett 2 évente szükséges (a rectum és a prostata betegségekre egyaránt vonatkoztatva). A látásélesség vizsgálata 21 éves korban egy alkalommal, látásés hallásvizsgálat – suttogó beszéd értése 7 méterről – 65 éves kor felett évente végzendő. A kötelező biztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatokról az 51/1997 NM rendelet rendelkezik (11.4. táblázat).
 
11.4. táblázat. A 51/1997 NM rendelet alapján a kötelező biztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok
1. 21 éves korban a felnőttkori alapstátusz meghatározása
  1. a családi anamnézis adatainak frissítése, különös tekintettel a szülők és a testvérek között a korai életkorban (férfiaknál 55 évnél, nőknél 65 évnél fiatalabbaknál) jelentkező szívkoszorúér-betegségre, érelmeszesedéssel kapcsolatos szélütésre, verőérszűkületre,
  2. életmódbeli tényezők (táplálkozási szokások, fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás) feltárása,
  3. részletes fizikális vizsgálat, testsúly, haskörfogat, testmagasság, testtömegindex meghatározása, vérnyomásmérés,
  4. abdominális obesitas (haskörfogat nőknél ≥80 cm, férfiaknál ≥94 cm) esetén a metabolikus szindróma más alkotóelemei (triglicerid-szint, HDL-koleszterin-szint, vérnyomásérték, éhomi vércukorszint) fennállásának a vizsgálata,
  5. a 2-es típusú diabetes mellitus szempontjából nagy kockázatú személyeknél (elhízás, a diabetes mellitus családi halmozódása, a kórelőzményben gesztációs diabetes) orális glükóz tolerancia teszt elvégzése (éhomi és 120 perces értékek értékelése) vagy ennek kivitelezhetetlensége esetén éhomi és postprandiális vércukorszint meghatározása,
  6. a teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérése,
  7. vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (öröklődő vesebetegség familiáris előfordulása, hipertónia, diabetes mellitus stb. fennállása) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének a meghatározása vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): fehérje- és haematuria meghatározása,
  8. a családi kórelőzmény elemzése a 40 éves kor alatt a szülők és a testvérek között előforduló benignus és malignus szolid tumorokra, valamint hajlamosító állapotokra,
  9. sztomato-onkológiai vizsgálat, különös tekintettel a parodontosisra, mint ateroszklerózisra is hajlamosító tényezőre, valamint az ajak- és szájüregi rákra hajlamosító állapotokra,
  10. látásvizsgálat.
21-40 év között
  1. ötévente az 1. pont a)–f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján kis kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
  2. kétévente az 1. pont a)–f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján közepes és nagy kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
  3. kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum kreatininszint meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): mindkét nemben fehérjeürítés, haematuria meghatározása,
  4. kétévente sztomato-onkológiai szűrővizsgálat.
3. 40-64 éves kor között
  1. ötévente az 1. pont a)–f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján kis kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
  2. kétévente az 1. pont a)–f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján közepes és nagy kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
  3. kétévente a nagy kardiovaszkuláris kockázatú személyeknél a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata (a perifériás artériák tapintása és meghallgatása), ultrahangos áramlásméréssel („mini-Doppler”) a boka-kar index meghatározása,
  4. kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének a meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): fehérjeürítés, haematuria meghatározása,
  5. kétévente sztomato-onkológiai szűrés.
4. 65 éves kor felett
  1. az életkorral járó fokozott kardiovaszkuláris kockázat miatt kétévente az 1. pont b)–e) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése,
  2. kétévente a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata (a perifériás artériák tapintása és meghallgatása), ultrahangos áramlásméréssel („mini-Doppler”) a boka-kar index meghatározása,
  3. kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének a meghatározása, vizeletvizsgálat: fehérjeürítés, haematuria meghatározása,
  4. kétévente sztomato-onkológiai szűrés,
  5. évente az érzékszervek vizsgálata.
 
A laboratóriumi vizsgálatok közül bizonyos esetekben a lipidstátusz, a diabetes mellitusra fokozott rizikójúak (45 év felettiek, túlsúlyosak, pozitív családi anamnézisűek, 4000 g feletti újszülöttet világra hozók, korábban gesztációs diabetesben szenvedők) esetén a 120 perces OGTT vizsgálat, vesebetegségre fokozott rizikó esetén kreatinin, eGFR és vizelet fehérje és haematuria szűrés.
Mentálhigiénés vizsgálatot 55 év fölött 5 évente ajánlatos végezni depresszió és demencia-tesztek segítségével.
A háziorvosi kompetencián túlmenő szűrővizsgálati elemeket is nekünk kell koordinálni és/vagy az eredményeket nyilvántartani. Nőgyógyászati rákszűrés 25 éves kortól legalább 3 évente ajánlott 65 éves korig. Felette szexuális aktivitás hiánya esetén, korábbi rendszeres negatív méhnyakrákszűrési eredménnyel nem szükséges. Jelenleg helyi szervezések zajlanak, csak úgy, mint a széklet occult vérzés vizsgálatára. Mammográfia a 45-65 közötti nőknél központi szervezéssel történik, ez ideig ez az egyetlen teljes körűen központilag szervezett szűrővizsgálat.
A szűrővizsgálat befejező szakában értékeljük az eredményeket. Alapvető etikai kötelességünk, hogy a feltárt rizikótényezőket és a pozitív vizsgálati eredményeket ismertessük páciensünkkel. Megtervezzük a további diagnosztikus és terápiás tevékenységünket, az adott páciens számára a továbbiakban szükséges prevenciós elemeket, hiszen a feltárt pozitívumok módosíthatják az ajánlásokat.
Az egészségnevelés az életkornak megfelelően az egyéni kockázat függvényében történik. Vonatkozik ez a dohányzás, az alkohol, a drog elleni küzdelemre, az egészséges táplálkozásra, a balesetek megelőzésére, a HIV és egyéb szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhesség elleni védekezésre, valamint a családok lelki harmóniájának gondozására. A szájüreg, a herék és az emlő önvizsgálata megtanítható. Az egészségnevelés történhet a szűrővizsgálat záróaktusaként, folyamatosan minden orvos–beteg és nővér-beteg találkozás kapcsán, kiscsoportos foglalkozások keretében, vagy irányíthatjuk betegünket megfelelő – például fogyókúrás – klubba.
A családorvos prevenciós munkája akkor válhat igazán hatékonnyá, ha az mindennapos munkamódszerünkké válik, áthatja gondolkodásunkat a rizikószemlélet, és a folyamatos betegellátás során ennek szellemében követjük pácienseinket.

Családorvosi ismeretek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 718 1

Az előadások és fakultációs szemináriumok anyagát összefoglaló jegyzet célja, hogy minél korábban felkeltse a hallgatók érdeklődését a családorvoslás iránt. A jegyzet első része az ötödéves hallgatók tantervi előadásait, a második rész a 14 hetes kötelezően választható foglalkozás anyagát tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kalabay-torma-voros-csaladorvosi-ismeretek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave