Kalabay László, Torma Kálmán, Vörös Krisztián (szerk.)

Családorvosi ismeretek

Előadás és fakultációs jegyzet


4. Pályakezdés, lehetőségek a praxisban

dr. Simon Judit
 
Nagyon hosszú út vezet a „Réztábla a kapu alatt” jóságos doktor bácsijától a mai családorvosokig. Az egészségügy szocialista átszervezésével az alapellátás minden magyar állampolgár számára egyenlően elérhetővé vált. Egy földrajzilag meghatározott, zárt terület lakossága kötelező jelleggel tartozott egy körzeti orvoshoz. A szakma megbecsülése kedvezőtlen volt, az egészségügyi hierarchia legalján helyezkedett el. A lakosság elvárásai és szükségletei az alapellátással szemben folyamatosan nőttek. Új koncepció alakult ki, kívánatos volt, hogy a körzeti orvos belgyógyász legyen. Egyre több belgyógyász vált körzeti orvossá, de sokan ezt kényszerpályának tekintették. Ezek az orvosok szakképzettségüket felhasználták a gyógyításban, így az ellátás színvonala nőtt. A jobb szakmai felkészültség, nagyobb személyes felelősség, a betegek magasabb színvonalú ellátását eredményezte. Egyre fontosabbá vált a bizalmas orvos–beteg kapcsolat, sajátságos interperszonális viszony alakult ki orvos és beteg között, központba az egész család került. A körzeti orvos munkája sajátossá, más klinikai szakágaktól teljesen különbözővé vált. Megalakult a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete, mely megfogalmazta az önálló szakmaiság igényét, általános orvostan, önálló klinikai szakág lett. A presztízs növekedését jelezte az általános orvostan szakvizsga bevezetése, valamint az egyetemi képzésbe való bekapcsolódás. Az egészségügyben végbement reformok kapcsán az alapellátást végző orvos kulcsszereplővé vált. Névváltás következett be: háziorvos, családorvos. Pozitív irányú pályát érintő szelekció alakult ki. Az egyetemi évek alatt létrejött személyes indíttatás, a családi tradíciók, az orvosi mintakép, a családorvosi praxisban eltöltött gyakorlat személyes élménye, az előadások, a fakultációk céltudatos pályaválasztást eredményeztek. A rezidensképzés segíti a frissen végzettek felkészülését. A korábbi más pálya módosítása sem ritka. A kórházi, az intézeti orvosi munka hierarchikus volta, a felszínesebb orvos–beteg kapcsolat vezeti az orvosokat a családorvoslás felé.
A praxis a háziorvoshoz bejelentkezett betegek összessége. Leggyakoribb forma
az egyszemélyes, önálló praxis (szóló praxis). A praxis működéséért és a betegek ellátásáért a praxis tulajdonosa, a háziorvos felelős. A csoportpraxis esetében több szakterület orvosa nyújt emelt szintű alapellátást. Mivel Magyarországon ennek a jogi alapja még nincs meg, ezért közfinanszírozása sincs. A praxisközösség egy másik működési forma, amely háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátást nyújtó fogorvosok, védőnői szolgálatok feladatainak ellátására jött létre. Magyarországon jelenleg még nem jellemző, de jövő útja lehet.
A legtöbb praxis területi ellátási kötelezettséggel (TEK) rendelkezik, amelyek egy földrajzilag meghatározott területen lakó betegek ellátását kötelezően végzik. Léteznek területi ellátási kötelezettség nélkül működő praxisok is (közel 250 praxis). Bárhonnan jelentkezhetnek be oda betegek, de az orvosnak kötelezettsége nincs. A szabad orvosválasztás során a betegeknek joguk és lehetőségük van arra, hogy maguk válasszák meg háziorvosukat, de a területi ellátási kötelezettséget vállaló orvos nem utasíthatja el a területéről hozzá bejelentkezni kívánó betegeket.

Családorvosi ismeretek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 718 1

Az előadások és fakultációs szemináriumok anyagát összefoglaló jegyzet célja, hogy minél korábban felkeltse a hallgatók érdeklődését a családorvoslás iránt. A jegyzet első része az ötödéves hallgatók tantervi előadásait, a második rész a 14 hetes kötelezően választható foglalkozás anyagát tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kalabay-torma-voros-csaladorvosi-ismeretek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave