Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között

Dede Franciska

„Közöl novellákat, költeményeket, dramatizált apróságokat, politikai és társadalmi essaiket; figyelemmel kiséri a hét összes mozgalmait és kiválasztja és feldolgozza a legfontosabbakat és legérdekesebbeket. Kultivál minden genret, hozzászól minden actualis kérdéshez, de sohasem lépi át azon határokat, melyeket a jó izlés – irodalmi lapnál a legfőbb kriterium – parancsol”

– írta egyik előfizetési felhívásában az 1889-ben mutatványszámmal megindult, magát kezdetben társadalmi, irodalmi és művészeti közlönyként, majd politikai és irodalmi szemleként meghatározó új hetilap szerkesztősége.1 Az olvasók könnyen meggyőződhettek a célkitűzés megvalósulásáról, hiszen az egyes számokat átlapozva hétről hétre általában 2–3 költeményt és ugyanannyi szépprózai alkotást (esetenként jelenetet) találhattak a hasábokon. Bár a hetilapra jellemző volt, hogy a szövegeket különböző rovatokban tette közzé, a szépirodalmi művek legtöbbször rovaton kívül jelentek meg (kivételt néhány vers jelenthetett, amelyek időnként az „Innen-Onnan”, az irodalmi újdonságokat bemutató „Irodalom” vagy a szerkesztői üzeneteket tartalmazó „Heti posta” rovatban kaptak helyet, illetve olykor – tipográfiailag is megkülönböztetve, kisebb betűvel szedve – a rendszeresen közölt aforizmák, gondolatok, mondások között).2

[A Hét szerkesztősége], „Előfizetési felhivás”, A Hét 2, 13. sz. (1891. márc. 29.): 212.

A hetilap rovatai közül érdemes megemlíteni többek között a „Krónikák”-at, a könnyebb hangvételű tárcákat tartalmazó „Saison”-t, majd később a „Vegyes tárcák”-at, a kritikákat, ismertetéseket tartalmazó „Irodalom”, „Szinház”, „Müvészet” és „Zene” rovatokat, a lap „védjegyévé” vált, krokikból és minitárcákból álló „Innen-Onnan”-t, amelyhez később a „Toll és Tőr” is csatlakozott, a nem minden számban megjelenő „Közgazdaság”-ot és „Divat”-ot és a szerkesztői üzeneteket magában foglaló „Heti postá”-t.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero