Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Jubileumi számok

A Hét szerkesztősége már a századik szám megjelenésekor, de főként a tíz- és huszonöt éves jubileumon különleges számot ajándékozott az olvasóinak (és önmagának).1 A két ünnepi alkalmat már a címlap jelezte: a megszokott, múzsát ábrázoló rajzos keret helyett a tizedik évfordulón egy munkás rajza mellett adták közre Strelisky Kiss Józsefről készített felvételét, a huszonötödik évfordulón pedig László Fülöp szintén a szerkesztőről (1904-ben) készült festményének egész oldalas, színes reprodukcióját jelentették meg. Ez alkalmakkor a lap a megszokottnál nagyobb terjedelemben, rengeteg szövegközi fényképpel és illusztrációval gazdagítva jelentkezett. A szövegek egy része kifejezetten a jubileumra készült alkalmi költemény volt (ami befolyásolja a szépirodalmi művek és szerzők statisztikáját is, hiszen megnöveli egyrészt a költemények, másrészt a versekkel és prózai művekkel is jelentkező szerzők számát,2 valamint érthető módon növeli a magyar művek arányát is). A két különleges jubileumi kiadást átlapozva látható, hogy vannak, akik mindkét évfordulóra küldtek szöveget és/vagy képet (van közöttük, aki a két jubileumi szám között már elhagyta a lapot, de az ünnepre küldött írást), és olyan szerző is, aki a második ünnepen már alkalmi írással sem vett részt.

1	A témáról ld. bővebben: Dede Franciska, „»Ma én ülök az asztalfőn«: A Hét jubileumi számai (1899, 1913)”, (megjelenés előtt).
2	Van rá példa, hogy korábban – és általában – csak prózai művekkel jelentkező (szép)író az ünnepi alkalomra alkalmi verssel jelentkezett.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero