Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Bibliográfia

Ady Endre, „C. n.”. Világ, 1911. júl. 30., 11. (Ady Endre megszólalása a „Magyar írók szervezkedése” című ankét keretein belül.)

Buzinkay Géza és Kókay György. A magyar sajtó története I.: A kezdetektől a fordulat évéig. Budapest: Ráció Kiadó, 2005.

Fenyves Ferenc. „C. n.”. Világ, 1911. aug. 4., 14. (Fenyves Ferenc megszólalása a „Magyar írók szervezkedése” című ankét keretein belül.)

Gonda József. „C. n.”. Világ, 1911. júl. 28., 9–10. (Gonda József megszólalása a „Magyar írók szervezkedése” című ankét keretein belül.)

Hajdu Péter. „Ellőtt puskaporok utolsó durranása vidéki lapok tárcarovatában. A Mikszáth-szövegek másod-, harmad- stb. közléseiről”. In „Nem sűlyed az emberiség!”…: Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára, főszerkesztő Jankovics József, 733−740. Budapest: MTA ITI, 2007.

Kosztolányi Dezső. Boszorkányos esték; Bolondok. Szerkesztette Szilágyi Zsófia és Tóth-Czifra Júlia. Kosztolányi Dezső összes művei: Kritikai kiadás. Budapest: Kalligram Kiadó, 2021.

Lakatos Éva. „Sajtószolgák: a kőnyomatosok”. In Lakatos Éva, Sikersajtó a századfordulón, 69−86. Budapest: Balassi Kiadó – OSZK, 2004.

Leopold Gyula. „A reklámozásról!”. Félegyházi Közlöny 4, 52. sz. (1905): 5−6.

Leopold Gyula. „Külföldi széljegyzetek”. Országos Ellenőr 6, 26. sz. (1907): 1.

Leopold Gyula. „A magyar reklám”. Nagybánya 9, 2. sz. (1911): 1.

Mohácsi Jenő. „Magyar írók szervezkedése”. Világ, 1911. júl. 16., 19.

Móricz Zsigmond, „C. n.”. Világ, 1911. aug. 13., 18. (Móricz Zsigmond megszólalása a „Magyar írók szervezkedése” című ankét keretein belül.)

N. n. „Általános Tudósító”. Pesti Napló, 1900. máj. 6., 9.

N. n. „Leleplezett”. Zala, 1906. szept. 27., 7.

N. n. „Szenzáció Budapest utcáin”. Tolnai Világlapja 6, 12. sz. (1906): 499.

N. n. „Vidéki lapok központi hirdetési osztálya”. Az Üstökös 48, 52. sz. (1905): 19.

N. n. „Vigyázat, újságkiadók!”. Nyomdaipar Magyarországon 12, 7. sz. (1913): 5.

Szomaházy István. „-k. (Nyilatkozat)”. A Polgár, 1906. szept. 26., 6.

Voit Krisztina. A budapesti sajtó adattára 1873–1950. Budapest: Argumentum, 2000.

Wirágh András. „Tárcanovellák és elosztóhálózataik a századfordulón: Cholnoky László publikálási praxisa 4.”. Híd 81, 6. sz. (2017): 38−45.

Wirágh András. „Frida, Adél és Dóra: Jogtiszta plágiumok és instabil szövegek a századfordulón: Esettanulmány”. Irodalomtörténet 99, 2. sz. (2018): 123−131.

Wirágh András. „Hálózatos magyar irodalom a századfordulón: Barangolás a vidéki szövegközlések labirintusában”. Médiakutató 20, 4. sz. (2019): 51−62.

Wirágh András. „Utánközlés – címvariáns – plágium: A századforduló irodalmi tömegtermelésének változatai”. Literatura 45, 4. sz. (2019): 392−406.

Wirágh András. A háló és az olló. Cholnoky László írásstratégiái és publikálási gyakorlata (1900−1929). Budapest: Kijárat Kiadó, 2022.

Wirágh András. „Terjedés és terjesztés. A századfordulós szövegtranszfer csatornái”. In Az irodalom-üzlet: Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban, szerkesztette Hites Sándor, Rózsafalvi Zsuzsanna, Somorjai Szabolcs, 105−124. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2023.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero