Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Bibliográfia

Angyalosi Gergely, E. Csorba Csilla, Kulcsár Szabó Ernő és Tverdota György, szerk. Nyugat népe: Tanulmányok a Nyugatról és koráról. Budapest: PIM, 2009.

Balázs Eszter. Az intellektualitás vezérei: Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról 1908–1914. Budapest: Napvilág Kiadó, 2009.

Erdély Jenő. „A front lelke: Magyar tábori újságok nyomában”. Nyugat 11, 1. sz. (1918): 25–42.

Finta Gábor, Horváth Zsuzsa, Sipos Lajos és Szénási Zoltán, szerk. A Nyugat párbeszédei: A magyar irodalmi modernizáció kérdései. Budapest: Argumentum Kiadó, 2011.

Godinek Ibolya. „Fajvédő eszme A Cél című folyóiratban”. Valóság 57, 2. sz. (2014): 40−58.

Horváth Rezső. „»Írók« és »kiadók« szövetsége. Vigyázat jönnek!”. Dunántúl, 1915. okt. 1., 3.

Incze Sándor. Színházi életeim. Budapest: Múzsák Közművelődési Kiadó, 1987.

Jász Dezső. „Mi is volt a Vörös Lobogó?”. Tiszatáj 24, 3. sz. (1970): 235−238.

Jobst Ágnes. „Az Élet és köre”. Vigilia 58, 9. sz. (1993): 705−710.

Kálmán Jenő. „Az »Izé« születése”. Magyar Nemzet, 1962. nov. 10., 7.

Kassovicz Artúr, Dr. „Akik egymásra találtak”. Pesti Hirlap, 1913. júl. 26., 34−35.

Komlós Aladár. Irodalmunk társadalmi háttere. Budapest: Székesfővárosi Irodalmi Intézet, 1948.

Komlós Aladár. „Adalékok a Nyugat íróinak műveihez”. Irodalomtörténeti Közlemények 70, 5−6. sz. (1966): 641−645.

Kosztolánczy Tibor. „Hétköznapok a Nyugat folyóiratnál”. Studia Litteraria 60, 3−4. sz. (2021): 280−288.

Krúdy Gyula. „Asszonyságok díja”. In Krúdy Gyula Összegyűjtött művei: Regények és nagyobb elbeszélések, szerkesztette Kelecsényi László. 8. köt. 7−182. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2009.

Kunszery Gyula. „Aurora”. Irodalomtörténeti Közlemények 69, 6. sz. (1965): 708–711.

Lakatos Éva, szerk. A Toll: 1929–1938: Repertórium. Budapest: PIM, 1977.

Lengyel András. „Hatvany Lajos Pesti Naplója, I.”. Magyar Könyvszemle 122, 3. sz. (2006): 338−359.

Lengyel András. „Hatvany Lajos Pesti Naplója, II.”. Magyar Könyvszemle 122, 4. sz. (2006): 444−463.

Litván György. „Két adalék az 1914-es Új Magyar Szemle előtörténetéhez”. Irodalomtörténet 54, 6. sz. (1974): 149−160.

Litván György. „A magyar polgárság citoyen lelkiismerete: Csécsy Imre (1893−1961)”. Holmi 13, 6. sz. (2001): 736−740.

Nagy Lajos. „Hogyan fizette a tőkéstársadalom az íróit”. Vörös Lobogó, 1919. ápr. 17., 31−32.

Nagy Lajos. A lázadó ember. Budapest: Magvető Kiadó − Szépirodalmi Kiadó, 1977.

Nagy Lajos. A menekülő ember. Budapest: Magvető Kiadó − Szépirodalmi Kiadó, 1977.

N. n. [apróhirdetés]. Pesti Hirlap, 1914. márc. 3., 56.

N. n. [apróhirdetés]. Pesti Hirlap, 1914. márc. 4., 31.

N. n. „A Reviczky-társaság”. Pécsi Napló, 1912. szept. 4., 4.

N. n. Budapesti cím- és lakásjegyzék. Budapest: Franklin, 1914.

N. n. „Érvényesüljünk! Kezdő írók köre”. Szeged és Vidéke, 1913. jún. 5., 4.

N. n. „Fiatal Írók Országos Szövetsége”. Az Ujság, 1910. márc. 2., 15.

N. n. [Kováts László], „Jöttünk”. Az Ország, 1912. dec. 1., 1.

N. n. „Rudnyánszky Gyula meghalt”. Magyarország, 1913. dec. 10., 7.

−s. „»Lobogó máglyák!«”. Pesti Napló, 1914. márc. 29., 7−8.

Sándor Anna. „Kaffka Margit leveleiből”. Irodalomtörténeti Közlemények 58, 3. sz. (1954): 347−352.

Schöpflin Aladár. A magyar irodalom története a XX. században. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalat, 1937.

Sz. T. „Lapszemle”. Magyar Ma, 1911. szept. 15., 179.

Szabolcsi Miklós. „Beszélgetés Franyó Zoltánnal”. Valóság 17, 8. sz. (1974): 37–48.

Szénási Zoltán. „Az Új Nemzedék Ady-képének változása 1919 és 1929 között”. Médiakutató 21, 4. sz. (2020): 7–18.

Vajda Gábor. Kázmér Ernő. Újvidék: Fórum Kiadó, 1980.

Voit Krisztina. A budapesti sajtó adattára 1873–1950. Budapest: Argumentum Kiadó, 2000.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero