Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Bibliográfia

Szirák Péter. „Önértelmezés, imázs, hitelesség: Kerekasztal-beszélgetés a Debreceni Irodalmi Napokon”. Alföld 67, 3. sz. (2016): 64–76.

Cséve Anna. „A tükör mint hallucinációs fal: Móricz Zsigmond kéziratos könyveiről”. Alföld 56, 9. sz. (2005): 74–89.

Gajdó Tamás. „Színházi Élet. A színházi újságok történetéből – 5.”. Zsöllye 5, 1. sz. (2004): 34.

Incze Sándor. „Ön felelni fog!: azért a sok körkérdésért, amelyre 20 évig mi feleltünk”. Szinházi Élet 21, 15. sz. (1931): 81–87.

Incze Sándor. Színházi életeim: Egy újságíró karrierregénye. Budapest: Múzsák Kiadó, 1987.

Karinthy Frigyes. „Az irodalmi jazzband”. Szinházi Élet 15, 48. sz. (1925): 14−15.

Karinthy Frigyes. „Címbolt”. Szinházi Élet 15, 43. sz. (1925): 26−28.

Karinthy Frigyes. „Gyilkosok vagyunk!: És ha nem akkor lehetnénk!”. Szinházi Élet 21, 32. sz. (1931): 12–13.

Karinthy Frigyes. „Húsvéti ajándék: Másszóval: Budapesten olcsóbb lett a tojás”. Szinházi Élet 24, 15. sz. (1934): 27.

Karinthy Frigyes. „Parnassus a Beketowban: a szellem artistái az artistaszellem szinterén”. Szinházi Élet 24, 26. sz. (1934): 33–35.

Kellér Andor. „Lélekvándorlás”. Szinházi Élet 24, 15. sz. (1934): 56–58.

Keszeg Anna. „Public image az irodalomban”. Alföld 67, 3. sz. (2016): 55–63.

Lengyel András. „Sebestyén Arnold és Az Est médiamarketingje (1919–1930)”. In Lengyel András, A mindennapok szemüvegkészítői: Sajtótörténeti tanulmányok, 256–320. Budapest: Nap Kiadó, 2013.

Móricz Zsigmond. „Szent Péter esernyője”. Szinházi Élet 25, 37. sz. (1935): 8–9.

Móricz Zsigmond. Naplók 1926–1929. Szerkesztette Cséve Anna. Budapest: Noran Könyvesház, 2012.

Móricz Zsigmond. Naplók 1930–1934. Szerkesztette Cséve Anna. Budapest: Noran Könyvesház, 2016.

Móricz Zsigmond. Naplók 1935. Szerkesztette Cséve Anna és Lengyel Imre Zsolt. Pécs: Kronosz Kiadó, 2023.

N. n. „A rejtélyes ismeretlen”. Színházi Hét 2, 1. sz. (1911): 11–12.

N. n. „Életem legvidámabb esete…”. Szinházi Élet 10, 52. sz. (1921): 1–4.

N. n. „Életem legvidámabb esete…”. Szinházi Élet 14, 52. sz. (1924): 4–25.

N. n. „Körkérdés a körkérdésről”. Szinházi Élet 9, 2. sz. (1920): 26.

N. n. „Maga csak tudja…”. Szinházi Élet 26, 27. sz. (1936): 24–27.

N. n. „Milyen korban szeretne élni?”. Szinházi Élet 9, 14. sz. (1920): 1–5.

N. n. „Mitől döglik a légy?”. Szinházi Élet 11, 31. sz. (1922): 22–23.

N. n. „Móricz Zsiga – a tilosban”. Nemzeti Ujság, 1933. jan. 20., 5.

N. n. „Móricz Zsigmond beismerte, hogy a Kerek Ferkó 20 oldala nem tőle való”. Nemzeti Ujság, 1932. dec. 13., 6.

N. n. „Nagy emberek 24 órája”. Szinházi Élet 19, 12. sz. (1929): 22–24.

N. n. „Plágium!: Plagizáltak-e már Öntől? Vádolták-e már plágiummal?”. Szinházi Élet 24, 48. sz. (1934): 68–69.

N. n. „Színésznők – könyv mellett”. Szinházi Élet 24, 17. sz. (1934): 68–73.

N. n. „Tavasz”. Szinházi Élet 19, 16. sz. (1929): 30–32.

N. n. „Vannak el nem mondott témák…”. Szinházi Élet 23, 52. sz. (1933): 70–72.

Péter László. „Írók, költők textológiai nézeteiről”. Irodalomtörténeti Közlemények 99, 1. sz. (1995): 73–87.

Pólya Tibor. „Február 22-én lesz a Fészek nagy kosztümös bálja”. Szinházi Élet 26, 7. sz. (1936): 17.

Szigethy István. „Írók jelmezes bálja”. Szinházi Élet 27, 4. sz. (1937): 28–29.

Szilágyi Zsófia. Móricz Zsigmond. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2013.

Szilágyi Zsófia. „Pályakezdés a pálya közepén?: Móricz A kis vereshajú című regénye a Szinházi Életben”. In Pályakezdés, karrierút, irodalomtörténet, szerkesztette Radnai Dániel Szabolcs, Rétfalvi P. Zsófia és Szolnoki Anna, 187–203. Pécs: PTE BTK, 2021.

Szilágyi Zsófia. „Móricz Zsigmond és Intim Pista”. Szépirodalmi Figyelő 21, 1. sz. (2022): 32–46.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero