MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Ady Endre. „Kisbán Miklós”. Budapesti Napló, 1906. ápr. 8., 9.
B. „Mese a szomoru városról”. Uj Idők 23, 1. sz. (1917): 18.
Bánhegyi Jób. Magyar nőírók. Budapest: Szent István-Társulat, 1939.
Benjamin, Walter. „Párizs, a XIX. század fővárosa”. 75–93. In Walter Benjamin, Kommentár és prófécia. Fordította Barlay László et al. Budapest: Gondolat Kiadó, 1969.
Bethlen Margit. Impressziók. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R-T. kiadása, [1930].
Bethlen Margit, „Három mese”, Pesti Hirlap, 1928. ápr. 8., 1–2.
Bethlen Margit. „1916-ban”. Ünnep 8, 19. sz. (1941): [1–2.]
Bethlen Margit. „A két hadifogoly”. In Bethlen Margit, Erdélyi történetek, 33–36. Budapest: Stádium Kiadó, [1941].
Bethlen Margit. „A régi Teleki-ház lakói”. Pesti Hirlap, 1938. dec. 25., 44.
Bethlen Margit. „Apróságok lord Rothermereről”. Pesti Hirlap, 1938. nov. 17., 17.
Bethlen Margit. „Baradla”. Pesti Hirlap, 1936. máj. 26., 9.
Bethlen Margit. „Belgrád”. Ünnep 8, 9. sz. (1941): [1.], [1.]
Bethlen Margit. „Bóli”. Pesti Hirlap, 1941. ápr. 5., 4.
Bethlen Margit. „Cserkészlányok”. Ünnep 4, 25. sz. (1937): 5–6.
Bethlen Margit. „Egy melltű története”. Pesti Hirlap, 1941. ápr. 26., 4.
Bethlen Margit. „Elmélkedések autóvezetés-tanulás közben”. Pesti Hirlap, 1936. júl. 14., 10.
Bethlen Margit. „Emberismeret”. Pesti Hirlap, 1936. máj. 5., 8.
Bethlen Margit. „Emlékezzünk régiekről IV”. Ünnep 9, 13. sz. (1942): [1]–2.
Bethlen Margit. „Emlékezzünk régiekről… [I.]”. Ünnep 9, 10. sz. (1942): [1]–2.
Bethlen Margit. „Erdélyi emlékek”. In Bethlen Margit, Erdélyi történetek, 56–60. Budapest: Stádium Kiadó, [1941].
Bethlen Margit. „Erdélyi kastélyok és családok”. In Bethlen Margit, Erdélyi történetek, 51–54. Budapest: Stádium Kiadó, [1941].
Bethlen Margit. „Gróf Bethlen Margit, az Ünnep főszerkesztője [saját lapjáról]”, Ünnep [Az Ünnep melléklete] 10, 1. sz. (1943): 122.
Bethlen Margit. „Gyógyforrások”. Pesti Hirlap, 1936. okt. 31., 11.
Bethlen Margit. „Három emlék”. Pesti Hirlap, 1942. jún. 6., 4.
Bethlen Margit. „Hősi halott”. Magyar Hirlap, 1941. nov. 23., 8.
Bethlen Margit. „Jeanette tant’”. In Bethlen Margit, Erdélyi történetek, 77–81. Budapest: Stádium Kiadó, [1941].
Bethlen Margit. „Kaland a sötétben”. Pesti Hirlap, 1944. márc. 1., 4.
Bethlen Margit. „Készül a Margitsziget”. Pesti Hirlap, 1937. ápr. 23., 7.
Bethlen Margit. „Klebelsberg Kunó”. Pesti Hirlap, 1939. máj. 9, 4.
Bethlen Margit. „László Fülöp három képe”. Pesti Hirlap, 1937. nov. 24., 4.
Bethlen Margit. „Látogatás Kisfaludi Strobl Zsigmondnál”. Ünnep 10, 22. sz. (1943): 16–17.
Bethlen Margit. „Mesék: A két kis papírosbaba, A szobor, A varázsló, a Pótkávé”. Budapest, 1928. márc. 4., 1–4.
Bethlen Margit. „Milyen legyen a politikus felesége?”. Ünnep 4, 33. sz. (1937): 5.
Bethlen Margit. „Mozi hiradó”. Pesti Hirlap, 1937. jan. 13., 9.
Bethlen Margit. „Reklám és propaganda”. Pesti Hirlap, 1943. dec. 2., [5.]
Bethlen Margit. „Rokonság”. Pesti Hirlap, 1939. febr. 10., 6.
Bethlen Margit. „Séta a Goldberger-gyárban”. Ünnep 4, 9. sz. (1938): 19–22.
Bethlen Margit. „Séta”. Pesti Hirlap, 1941. jan. 4., 4.
Bethlen Margit. „Tabán”. Pesti Hirlap, 1935. febr. 26., 4.
Bethlen Margit. „Tegezés”. Pesti Hirlap, 1943. ápr. 15., 5.
Bethlen Margit. „Telefon”. Pesti Hirlap, 1940. dec. 28., 4.
Bethlen Margit. Erdélyi történetek. Budapest: Stádium Kiadó, [1941].
Bokor Péter. „A nagyúr leghűségesebb embere: Beszélgetés Szondi Pállal”. Mozgó Világ 18, 9. sz. (1992): 17–33.
Buzinkay Géza. „A magyar tárca megszületése: Heinrich Heinétől Kecskeméthy Aurélig. Irodalom a sajtóban”. In Acta Academiae Agriensis, szerkesztette Buzinkay Géza, 73–82. Eger: Eszterházy Károly Főiskola, 2012.
Eszes Máté. „A hindu herceg”. In Eszes Máté, A hindu herceg. Budapest: Curiosa Nova Kiadó, 2003.
F. „Majd. – A . Város. (Két kis regény.) Írta: Bethlen Margit.” A Hét 31, 26. sz. (1920. júl. 1.): 319.
Gyáni Gábor. Hétköznapi élet Horthy Miklós korában. Mindennapi történelem. Budapest: Corvina Kiadó, 2006.
Hatvany Lajosné és Rozsics István szerk. Hatvany Lajos levelei. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1985.
Hatvany Lili. „Hatvan Lily szinházi levele”. Szinházi Élet 24, 12. sz. (1934): 13–18.
Hertelendy István, szerk. Az írófejedelem életregénye: A 80 éves Herczeg Ferenc.
Illés Endre. Írók, színészek, dilettánsok. Budapest: Magvető Kiadó, 1968.
Jávor Pál. Egy színész elmondja… (1944–45). Budapest: Magyar Írás, 1946.
K. E. „Erdélyi történetek: Bethlen Margit új könyve”. 8 Órai Ujság, 1941. aug. 25., [6.]
Karinthy Frigyes. Utazás a koponyám körül. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1957.
Kecskés Péter. „Divináció és divinizáció: Teles, teológia, teleológia és asztrális kauzáció”. Kapu 25, 9–10. sz. (2012): 108–109.
Kenneth, Claire. „Ház a rizsföldek között”. In Claire Kenneth, Kék kanári, 185–195. Budapest: Magyar Világ Kiadó, 1991.
Kenneth, Claire. „Két találkozás”. Új Világ 9, 29. sz. (1980): 8, 11.
Leskó László. „Naphegytől Csillagosig: Száműzetésben a grófnőkkel [Interjú Szives Zoltánnéval]”. Szabad Föld 56, 7. sz. (2000): 21.
N. n. „A szürke ruha: Bethlen Margit grófnő darabja a Vígszínházban”. Tolnai Világlapja 31, 17. sz. (1929): 24.
N. n. „Bethlen Margit »Szürke ruhá«-ja nagy sikert aratott Milánóban”. Budapesti Hirlap, 1929. márc. 15., 5.
N. n. „Bethlen Margit grófnő irodalmi portréja”. Erdélyi Szemle 6, 5. sz. (1929): 4–5.
N. n. „Bethlen Margit grófnő meséi olaszul”. Pesti Hirlap, 1929. jan. 11., 4.
N. n. „Bethlen Margit grófnő új darabjáról és amerikai útjáról”. Budapesti Hirlap, 1931. júl. 7., 11.
N. n. „Bethlen Margit grófnő új színdarabja – Olaszországban”. Az Est, 1928. dec. 2., 8.
N. n. „Bethlen Margit grófnőt a Pen Club igazgatósági taggá választotta”. Budapesti Hirlap, 1929. febr. 17., 22.
N. n. „Bethlen Margit irta az első Budapesten készült hangosfilmet”. Szinházi Élet 20, 19. sz. (1930): 38–39.
N. n. „Cserebogár: Gróf Bethlen Margit színműve a Nemzeti Színházban”. Napkelet 12, 4. sz. (1934): 231–232.
N. n. „Emlékezzünk a régiekről: Bethlen Margit jótékonycélu előadása”. Pesti Hirlap, 1942. ápr. 18., 6.
N. n. „Gróf Bethlen Istvánné meséi”. Magyar Figyelő 7, 1. sz. (1917): 78.
N. n. „Gróf Bethlen Margit előadása a régi, jó erdélyiekről”. Magyar Nemzet, 1941. márc. 25., 4.
N. n. „Impressziók: Gróf Bethlen Margit könyve”. Pesti Napló, 1930. nov. 30., 16.
N. n. „Irók és költők: Bethlen Margit”. In A Pesti Hirlap Nagy Naptára az 1932. szökő évre, 75. Budapest: Légrády Testvérek, 1932.
N. n. „Lapbetiltások”. Reggeli Magyarország, 1944. ápr. 16., 5.
N. n. „László Fülöp a Nemzeti Szalonban”. Pesti Hirlap, 1927. okt. 11., 11.
N. n. „Miért akadályozta meg Bethlen Károly király visszatérését? Bethlen Margit grófnő szenzációs előadása a forradalom utáni politikai eseményekről”. Kis Ujság, 1933. jan. 29., 2.
N. n. „Szegény gyermekek tankönyvellátása”. Magyar Gyáripar 33, 2. sz. (1942): 9.
N. n. „Thomas Mann ünneplése”. Budapesti Hirlap, 1922. jan. 17., 6.
Nemeskéri Kiss Margit. Emlékeim: 1981–1973. Budapest: Kairosz Kiadó, 2007.
Orbók Attila. „Cserebogár: Bethlen Margit színművének bemutatója a Nemzeti Színházban”. Függetlenség, 1934. márc. 3., 6.
Ormos Mária. Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában (1919–1941). 2. köt. Budapest: Polgart Könyvkiadó, 2000.
Romsics Ignác. Bethlen István. Budapest: Osiris Kiadó, 1999.
Szinnyei Ferenc. „Gróf Bethlen Margit: Nagy és kis betűk”. Napkelet 12, 2. sz. (1934): 94.
T. „A szerelem örökké él”. Budapesti Hirlap, 1930. ápr., 29., 13.
Th[Thury Lajos]. „Gróf Bethlen Margit: Impressziók.” Napkelet 9, 3. sz. (1931): 252–254.
Tomán László. „Az első csapás a sajtót érte”. Napló, 1994. ápr. 20., 19.
Tóth Benedek. „A Wochenplauderei mint beszédmód: Egy lehetséges megközelítés”. Magyar Könyvszemle 130, 4. sz. (2014): 452–471.
Tóth Benedek. „A mindennapi élet mediatizációjának stratégiái a 19. század második felének bécsi és pesti napilapjaiban”. Apertúra, 2016. tél. Hozzáférés: 2024. 06. 11. https://www.apertura.hu/2016/tel/toth-a-mindennapi-elet-mediatizaciojanak-strategiai-a-19-szazad-masodik-felenek-becsi-es-pesti-napilapjaiban/
Vallasek Júlia. „Az elismerés fokozatai: Bánffy Miklós munkássága a második világháború idején”. Holmi 14, 10. sz. (2002): 1308–1317.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
