Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Bibliográfia

Bányai János. „Tandori Dezső (zen-es) jelversei”. Híd 35, 6. sz. (1971): 717–724.

Bányai János. „Tandoriról a Hídban”. In Mozgalom, kultúraformálás, irodalmi gondolkodás: tanulmányok a Híd történetéből, szerkesztette Faragó Kornélia, Híd Könyvtár, XX–XX, Újvidék, Zenta: Forum – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2014.

Bedecs László. Beszélni nehéz: Tanulmányok Tandori Dezső költészetéről. Budapest: Kijárat Kiadó, 2006.

Bojtár Endre. „Értékelés és értelmezés: Tandori Dezső: Hommage (1969)”. In Bojtár Endre, Egy kelet-européer az irodalomelméletben, szerkesztette Szentmihályi Szabó Péter, 87–104. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1983.

Bori Imre. „A legújabb magyar líráról, IV–V”. Híd 31, 12. sz. (1967): 1370–1379.

Danto, Arthur C. A közhely színeváltozása: Művészetfilozófia. Fordította Sajó Sándor. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 1996.

Domokos Mátyás. „Tandori Dezső, A. Rimbaud a sivatagban forgat”. In Domokos Mátyás, Leletmentés: Könyvek sorsa a „nemlétező” cenzúra korában 1948–1989, Irodalomelmélet, 197–208. Budapest: Osiris Kiadó, 1996.

Farkas László, „A költészet kapujában”, Új Írás 8, 9.sz. (1968): 112–113.

Farkas Zsolt. „Az író ír. Az olvasó stb.: Tandori Dezsőről”. Nappali Ház 6, 2 sz. (1994): 82–96.

Fogarassy Miklós. Tandori-kalauz. Szerkesztette Ruttkay Helga. Budapest: Balassi Kiadó, 1996.

Gergely Ferenc és Kovács Ákos, Miért ne élnél örökké?: Tandori Dezső 60 éves: Tandori Dezső műveinek válogatott, képes bibliográfiája (1965–1998): Kiállítási katalógus. Liget könyvek. Budapest: Liget Műhely Alapítvány, 1998.

Gergely Ferenc és Kovács Ákos. Miért ne élnél örökké?: Tandori Dezső válogatott bibliográfiája 1965–2003, hozzáférés: 2025. márc. 20., https://konyvtar.dia.hu/html/szakirodalom/tandori_dezso/tandori_bibliografia.html.

Halász Géza Ferenc. „Tandori Dezső: Töredék Hamletnek”. Forrás 1, 1. sz. (1969): 93–94.

Hernádi Miklós, „Nekem vagy ennyi csak?”, Élet és Irodalom 12, 29. sz. (1969): 6.

Jánosa Eszter, Szubjektumkoncepciók Tandori Dezső költészetében. PhD-disszertáció (Budapest: ELTE, 2022).

Kenyeres Zoltán, „Egy vers-mérnök, Tandori Dezső: Töredék Hamletnek”, Új Írás 9, 3. sz. (1969): 124–126.

Kulcsár-Szabó Zoltán, „Fiatal költészeti antológiák az 1960/70-es években”, Tiszatáj 72, 2. sz. (2018), 63–74.

Menyhért Anna. „A kortárs olvasás és az újraolvasás alakzatai a Tandori-recepcióban”. Irodalomtörténet 78, 4. sz. (1997): 547–566.

Pál-Kovács Sándor Attila, „A költő, az igazi, ott kezdődik, ahol különbözik”: Fiatal lírai antológiák a kádárizmusban, PhD-disszertáció (Szeged, SzTE, 2020).

Szabolcsi Miklós. „Szabálytalan jegyzet – neház ügyről”. Kritika 6, 11. sz. (1968): 6.

Szekeres Nikoletta. „Élő irodalomtörténet antológiákon keresztül”. Prae, 2006. nov. 13. Hozzáférés: 2025. márc. 26. https://www.prae.hu/article/170-elo-irodalomtortenet-antologiakon-keresztul/

Tandori Dezső. „Az elrepült bokor”. Élet és Irodalom 3, 13. sz. (1959. márc. 27.): 6.

Tandori Dezső. „Újra a réten”. Kortárs 3, 1. sz. (1959): 72.

Tandori Dezső. „Harmincöt év után”. In Tandori Dezső, Töredék Hamletnek, 117. Budapest: Q.E.D., 1995.

Tandori Dezső. „Wittie és vidékünk”. In Tandori Dezső, Madárzsoké, 141. Budapest: Pesti Szalon, 1995.

Tandori Dezső. „…szellős ottlikológia…”. In Tandori Dezső, Felplusztulás, leplusztulás, 158. Szeged: Tiszatáj Könyvek, 2021.

Tarján Tamás. „Matt három lépésben”. In Tarján Tamás, Egy tiszta tárgy találgatása: Esszék, elemzések. Orpheusz könyvek, 9–36. Budapest: Orpheusz Kiadó, 1994.

Tverdota György. „Ciklusépítkezés a modern költészetben”. Irodalomtörténeti Közlemények 104, 5–6. sz. (2000): 617–637.

Valastyán Tamás. „Tűnni és újra-eredni: Tandori újabb »sírverseiről«”. Alföld 50, 7. sz. (1999): 59–68.

Vas István, „Költők közt”, Népszabadság, 1969. márc. 15., 9.

Vasy Géza, „Párizs ígézetében”, Új Horizont 29, 4. sz. (2001): 88–96.

Vasy Géza. „Az Első Ének – egy emberöltővel később”. In Vasy Géza, Költői világok – Tanulmányok, esszék, XX–XX. Budapest: Széphalom Könyvműhely, 2003.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero