Az Ex impresszumában nem minden esetben jelzi, hogy az aktuális tematikus számot ki „fogta egybe”, kinek az ötlete, szervezői és szerkesztői munkája révén jött létre. Tanulmányunkban csak ott jelöljük az adott szám szerkesztőjét, ahol külön feltüntették, más esetekben a szerkesztőség közös munkájának tekinthetjük a számot, ahogy azt az első belső borítókon olvasható jegyzetek, lapszámajánlók többsége ki is emeli. Így például a Nabokov-számban Szilágyi Zsófia: „Az életművével együtt önmagát is megteremtő íróról ezúttal mi, az Ex Symposion szerkesztői és szerzői hoztuk létre saját konstrukciónkat.”2

Az Ex Symposion keletkezéstörténetében, társadalmi/politikai hátterében, világnézetében és témáiban hangsúlyos a hontalanságtapasztalat, a hazakeresés és a hazakonstruálás problémája. Mégsem merül el a múltban, az exjugoszláv/vajdasági/bácskai couleur locale-ban. A kritika alá vont vajdasági és az emigrációhoz köthető témák mellett – a tudatos szerkesztéspolitikának köszönhetően – hatékonyan építi és kebelezi be az „útjába kerülőt”, az országváltásból adódó regionalitást, a magyarországit mint helyi színt, mint tudatosan bevonzott és felhasznált adottságot. Ezért nyit szándékosan a magyarországi szerkesztők felé, szélesíti látásmódját és témavilágát. A vendégszerkesztői között ott van Jánossy Lajos, Zeke Gyula, Géczi János, Mikola Gyöngyi, Dunajcsik Mátyás és Pollágh Péter. Az ő jelenlétükkel párhuzamosan, 2010-től látványosan háttérbe szorulnak a vajdasági magyar irodalomból jövő írók, egyre erősebb nyomot hagynak a fiatal kortárs magyarországi irodalmi jelenségek, intenzívebb lesz a magyarországi szerzők jelenléte. Krusovszky Dénes és Pályi Márk szerkesztése alatt publikál a lapban pl. Nemes Z. Márió, Miklya Anna, Berta Ádám, Turi Tímea, Bognár Péter, Szálinger Balázs, Szaniszló Judit, Csobánka Zsuzsa vagy Vécsei Rita Andrea. A Piknik a Telepen című szám (2007/63, vendégszerkesztői Dunajcsik Mátyás és Pollágh Péter) a magyarországi online versblog és fiatal költészeti műhely, a Telep csoport3 symposionja, a szerzők között egyetlen vajdasági sincsen. Az 1989-es magyarországi rendszerváltást reflexió tárgyává tevő, a Rendszerváltás gyerekszemmel című számban (2010/70, Krusovszky Dénes, Pályi Márk és Kárpáti György Mór szerkesztésében) sem publikál vajdasági szerző, a többnézőpontúságot a fiatal és idősebb generáció közös megszólalása adja. Ugyanakkor a magyarországi szerkesztők is tovább viszik az Exnek a társadalmi folyamatokra, a történelmi eseményekre vonatkozó érzékenységét, azaz a Symposion-mozgalom hagyományát.

Emellett a folyóirat integrálódni próbál az akadémiai/tudományos életbe, kapcsolatokat alakít ki magyarországi felsőoktatási intézményekkel, így Ladányi Istvánon, majd később Szilágyi Zsófián keresztül a veszprémi Pannon Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékével.