MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Arany János. Levelezése (1852–1856). Szerkesztette Sáfrán Györgyi. Arany János összes művei 16. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.
Dávidházi Péter. Hunyt mesterünk: Arany János kritikusi öröksége. Budapest: Argumentum Kiadó, 1992.
Dömötör Pál. Tóth Kálmán életrajza. Olcsó Könyvtár. Budapest: Franklin Társulat, 1914.
Fekete Sándor. Petőfi, a segédszerkesztő: A költő ismeretlen írásaival. Irodalomtörténeti füzetek 20. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958.
Gulyás Pál. Magyar írói álnév lexikon: A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1956.
Gyáni Gábor és Kövér György. Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris Tankönyvek. Budapest: Osiris Kiadó, 1998.
Gyulai Pál. Levelezése 1843-tól 1867-ig. Szerkesztette Somogyi Sándor. A magyar irodalomtörténetírás forrásai 4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961.
Gyulai Pál. „A Hölgyfutár poétái”. In Gyulai Pál, Bírálatok, cikkek, tanulmányok, szerkesztette Bisztray Gyula és Komlós Aladár, 161–165. A magyar irodalomtörténetírás forrásai 5. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961.
Hász-Fehér Katalin. „A dilettantizmus kérdése a 19. század közepének kritikáiban: Rossz költők társasága II.” In Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 32 (2016): 79–118.
Kerényi Ferenc. „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”: Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 2005.
Kerényi Ferenc. Vörösmarty – Petőfi – Madách: Tanulmányok. Szerkesztette Császtvay Tünde, Gyurgyák János és Szilágyi Márton. Osiris Irodalomtörténet: Tanulmányok. Budapest: Osiris, 2022.
Kosáry Domokos és Németh G. Béla, szerk. A magyar sajtó története II/1: 1848–1867. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985.
Lévai József. Költeményei. Pest, Emich és Eisenfels, 1852.
Nagy Ignác. „A hetvenkedőkhöz”. Hölgyfutár, 1852. szept. 7., 824.
Scheiber Sándor és Zsoldos Jenő. „Az 1852. év néhány irodalmi mozzanata egy Lisznyai-levél tükrében”. Studia Litteraria 10 (1972): 71–82.
Szajbély Mihály. „Sajtó és női írás a 19. században, avagy egy kutatási irány eredményei és lehetőségei”. Verso: Irodalomtörténeti folyóirat 5, 1 sz. (2022): 79–91. Hozzáférés: 2022. 08. 27. https://versofolyoirat.hu/verso2022_1.pdf
Szana Tamás. Tóth Kálmán életrajza. Pozsony–Budapest: Stampfel Károly, 1884.
Szilágyi Márton. Lisznyai Kálmán: Egy 19. századi írói életpálya társadalomtörténeti tanulságai. Irodalomtörténeti füzetek 149. Budapest: Argumentum Kiadó, 2001.
Szilágyi Márton. Az íróvá válás mikrotörténete a 19. század első felében: Lisznyai Kálmán és az „irodalmi gépezet”. Vitae 3. Budapest: Reciti Kiadó, 2021.
-sz [valószínűleg Szilágyi Virgil]. „Irodalmi élet”. Budapesti Viszhang 1, 10. sz. (1852. júl. 10.): 196–197.
Tarjányi Eszter. „Irodalmi viaskodások: Arany János és az 1850-es évek költői csoportosulásai”, Irodalomtörténeti Közlemények 108, 3. sz. (2004): 292–333.
Tarjányi Eszter. Arany János és a parodisztikus hagyomány. Budapest: Universitas–EditioPrinceps, 2013.
Tompa Mihály. Levelezése 1839–1862. Szerkesztette Bisztray Gyula. I. köt. A magyar irodalomtörténetírás forrásai 6. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964.
Tódor Ildikó. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1849–1905: Személyi rész II. H–Zs. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 4. Budapest: Akadémiai Kiadó – Argumentum Kiadó, 1997.
Tóth Kálmán. „Egy elveszett tárca, és a Hölgyfutár, meg a »Budapesti viszhang«: Valaki naplójából”. Hölgyfutár, 1852. szept. 7., 825–826.
Tóth Kálmán. „Hírharang”. Hölgyfutár, 1852. szept. 14., 846.
Tóth Kálmán. „Kinizsi Pál: Szentelve a népnek [Mutatvány]”. Hölgyfutár, 1851. júl. 25., 673–674; Hölgyfutár, 1851. júl. 26., 677–678; Hölgyfutár, 1852. dec. 24., 1213–1214.
Tóth Kálmán. Kinizsi Pál: Népies hősköltemény tíz énekben. Pest: Bucsánszky Alajos, 1853.
Tóth Kálmán. Irka-firkák: Elbeszélések, emlékjegyzetek, novellák, jellemvázlatok s több efélék. Budapest: [k. n.], 1877.
Több iró. „A Hölgyfutárnak”. Budapesti Viszhang 1, 2:11. sz. (1852. szept. 12.): 380.
Völgyesi Orsolya. „Tóth Kálmán és az 1850-es, 1860-as évek irodalmi élete”. Irodalomismeret 33, 4. sz. (2022): 81–95.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
