Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

A délszláv háború

A délszláv háború az Ex Symposion egész folyóirattestében látványos nyomot hagy. A kifejezetten a háború (mint olyan) témájával foglalkozó lapszámok1 mellett a többi számba is betör a háborús trauma.2 Azaz szinte minden számban olvasható legalább egy olyan szöveg, mely a délszláv háború kitörésének okait, következményeit, az emigrációt, illetve más háborúk okozta sebeket, a kollektív bűnösség problémáját, a háborúk, polgárháborúk, a hatalom természetét tematizálja. A háború pornográfiáját felmutató Benyúlás-számban (1992/1–2) többek között Alan Sobley maszturbációról, Georges Bataille erotikáról vagy Jean Baudrillard pornográfiáról szóló írásai3 mellett olvasható Balázs Attila Mindig (göndörületeid után lazán bekeményedve ritmikusan) című esszéje,4 mely a szexualitást és a politikát a nyelven keresztül kapcsolja össze, miközben megidézi a délszláv háború harctereit. Vagy a Koncz István-számban (1997/19–20) Balázs Attila Koncz-írása már címében is a költő A Tisza partján című versének a délszláv kataklizmára vonatkoztatható „Háború lesz.” kezdősorát emeli ki.5 De a délszláv háború betör az Ivo Andrić-lapszámba (2007/61–62) is: a Nobel-díjas író ideologikus kisajátításával Ivo Žanić Az író magánya (Andrić műveinek felhasználása a boszniai háborúban) című tanulmánya foglalkozik.6 A Farkasok és bárányok című, a kortárs finn irodalommal foglalkozó lapszám (2004/48) a háborús traumák elhallgatásának a felszámolására is kísérletet tesz egy kerekasztal-beszélgetés közlésével. Az Amit tudunk, azt el kell mondanunk című írás a Martin Špegelj nyugalmazott tábornok Egy katona emlékei című könyvéről szóló beszélgetésnek lejegyzett változata. A tárgyalt publicisztikai mű háborús emlékirat, olyan „páratlan dokumentum az 1991–1995-ös balkáni háborúkról”,7 mely „magyarázattal szolgál a volt Jugoszlávia területén dúlt háború rejtett okaira, rámutat valódi főszereplőire és azok indítékaira”.8

Fenyvesi Ottó, az Ex Symposion vizuális arculatának tervezője és grafikai szerkesztője, kollázsainak publikálása mellett a délszláv háború traumájáról és a kisebbségi (emigráns) identitásról szóló köteteinek egyes részeit közli a folyóiratban. A kötetté szerveződést megelőzően, a Sziveri-számban (1999/28–29) olvashatjuk a Némely részletek: Feljegyzések, cédulák, bemásolások, vizuális fragmentumok9 néhány naplórészletét.10 A Fenyvesi magánkánonjának, verses vajdasági magyar irodalomtörténetének tekinthető Halott vajdaságiakat olvasva11 kötet több versdarabjából pedig a Szabad? (2000/30–31) vagy a Minor irodalom (2003/44–45) számokban publikál részleteket.12 Mesés Péter elhivatott szerkesztői munkájának köszönhető, hogy 2013-tól (az Együtt 1914 című tematikus számtól) kezdődően az Ex minden évben egy lapszámot az első világháborúnak szentel, hiszen „amint az első világháború nélkül például Hitler sem elképzelhető, ugyanúgy nem képzelhető el mondjuk az EX Symposion sem”.13 De nemcsak a szövegek, hanem a lapszámok vizuális anyagai is megidézik a háborút. A gonosz banalitása című szám (1999/26–27, Mesés Péter és Pató Attila vendégszerkesztésében) „kísérőanyaga”, vizuális alkotásai (Jokesz Antal tévéképernyő-fotói és a videóinstallációiról készült fotók, illetve Benes József grafikái) naprakészen reagálnak az 1999-es politikai szituációra, a koszovói válságra, és történelmi kontextusba helyezik a délszláv háborút.

1	De bello civili (1994/8–9); Ólomkatonák (1997/17–18); A gonosz banalitása, (1999/26–27, Mesés Péter és Pató Attila vendégszerkesztésében); Együtt 1914, (2013/84); Ma háború van, holnap béke, (2018/101, Mesés Péter szerkesztésében); Volt egyszer egy Trianon (2020/107, Mesés Péter szerkesztésében).
2	A háborús trauma feldolgozhatatlanságáról a másik utódlap, a szabadkai Symposion is tanúskodik; így a Sirbik Attila főszerkesztésében készült Bűn-szag-ártatlanság-illat (2009/56–57), a Roncs (2010/58) és a Trauma Nosztalgia című lapszámok: Trauma Nosztalgia I. (2012–2013/61); Trauma Nosztalgia II. (2016/66).
3	Alan Sobley, „A maszturbáció”, ford. Ladányi István, Ex Symposion, 1–2. sz. (1992): 35–40; Bataille, „A nagylábujj”, Ex Symposion, 1–2. sz. (1992): 31–32; Baudrillard, „Pornó-sztereó”, Ex Symposion, 1–2. sz. (1992): 3–5.
4	Balázs Attila, „Mindig: göndörületeid után lazán bekeményedve ritmikusan”, Ex Symposion, 1–2. sz. (1992): 33–34.
5	Balázs Attila, „A Tisza partján: Háború lesz”, Ex Symposion, 19–20. sz. (1997): 84–85.
6	Žanić, „Az író magánya….”, 23–35.
7	Dušan Bilandžić, Ivo Komšić, Denis Kuljiš és Martin Špegelj, „Amit tudunk, azt el kell mondanunk: Kerekasztal-beszélgetés”, ford. Radics Viktória, Ex Symposion, 48. sz. (2004): 59–82, 59.
8	Uo., 59.
9	Fenyvesi Ottó, Némely részletek: Feljegyzések, cédulák, bemásolások, vizuális fragmentumok (Szeged: UNIV Kiadó, 2009).
10	Fenyvesi naplóbejegyzése 1991. november 18-ával, emigrációjának dokumentálásával kezdődik: „Időközben átjöttem.” – Fenyvesi Ottó, „Naplórészletek”, Ex Symposion, 28–29. sz. (1999): 6–20, 6. A dátum azonban 1991. november 9-ére módosul a kötetben való megjelenéskor: Fenyvesi, Némely…, 7.
11	Fenyvesi Ottó, Halott vajdaságiakat olvasva (Zenta: zEtna Kiadó, 2009).
12	Fenyvesi Ottó, „Halott vajdasági költőket olvasva: Kosztolányi kicsontozva”, Ex Symposion, 30–31. sz. (2000): 88–89; Fenyvesi Ottó, „Halott vajdaságiakat olvasva: Fekete Lajos, Laták István, Thurzó Lajos”, Ex Symposion, 44–45. sz. (2003): 82–83, 84–85, 86–87.
13	Mesés Péter, „Lövése sem volt”, Ex Symposion, 84. sz. (2013): első belső borító.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero