Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Versek

A „Versek” szövegcsoportból a Pirongatoriumot érdemes kiemelni, amelyben Kakas Márton és a közönsége folytat fiktív párbeszédet egymással.1 Olvasható ez a szöveg Vörösmarty Mihály Mit csinálunk? című versének parodisztikus, kérdés-felelet formájú átirataként is.2 A versnek a kontextusa a legfigyelemreméltóbb: a legutolsó számban jelent meg, éppen azután, hogy a Politikus csizmadia bejelentette „átköltözését” a Magyar Sajtóba.3 Azzal, hogy a Politikus csizmadia már „leköszönt”, Kakas Márton pedig az összevont ötödik–hatodik számtól „szerkesztőnek lépett elő” és a lapszám elején is az ő hosszúverse szerepel, Kakas Márton kiemelkedett Jókai élclapfigurái közül. A Nagy Tükör ezzel a hamarosan meginduló Az Üstökös szerkezeti felépítését előlegezte meg, amelynek lapszámai rendszerint egy-egy Kakas Márton-verssel kezdődtek. Jókai valószínűleg ekkortájt ismerte fel, hogy Kakas Márton mind közül a legkarizmatikusabb, legszeretettebb élclapfigurája. A Pirongatoriumban feltűnt a későbbi élclap címét adó üstökös is,4 vagyis ennek a szövegnek a megírásától és közlésétől számolhatunk azzal, hogy Jókai fejében már megszületett egy hetente megjelenő élclap indításának a terve. Jókai levelezésében Az Üstökös alapításáról mindössze bátyjának, Jókay Károlynak 1858. június 17-én írott levelét találni:

„Nekem most itthon sok sürgetős dolgom van, épen most kaptam végtére engedélyt egy heti lapra, olyan tartalommal, mint a Nagy Tüköré, a mitől sokat remélek; ahoz kell sok előkészületet tennem, de azért okvetlen szakítok annyi időt, hogy meglátogassalak.”5

1	„Kakas Márton, Kakas Márton / Most kell jönni? most november? / Ezt nevezik pontosságnak / Ez a szavatartó ember? [...] Megkövetem, a biz igy van. / Elmaradtam, sok bajom volt. / A rosz utak, a fagyos tél. / A critica is meggyomrolt.” Kakas Márton [Jókai], „Pirongatorium”, 190.
2	„Mit csinálnak Magyarhonban? / Esznek, isznak és danolnak. / Semmi baj nincs? semmi gondrém / Hogy majd érte meglakolnak? / Van biz’ itt baj; de hiába / Enni csak kell az embernek; / ’S inni hogy ne kéne, a’ hol / Olly dicső borok teremnek; / Csakhogy aztán, / Majd ha ember kell a’ gátra, / Korhely-gyáván / Ne maradjon senki hátra.” Vörösmarty Mihály, „Mit csinálunk?”, in Vörösmarty Mihály összes művei III: Kisebb költemények III. (1840–1855), szerk. Horváth Károly és Tóth Dezső (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 97; Hansági Ágnes, „»...hang visszhangra lel«: Dialógusforma és többhangúság Vörösmarty Mihály lírájában”, in „Vendégek közt vendég”: Poétikai örökség és szöveghagyomány: Vörösmarty az ezredforduló után, szerk. Hansági Ágnes és Hermann Zoltán, 229–234. (Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány Kiadó, 2020).
3	Kakas Márton [Jókai], „Pirongatorium”, 190–191.
4	„Még a csillagrend sem pontos. / Az is csupa hokuspókus / Hiába számitotta ki / Tavaly is az astromókus / Hogy jön az üstökös csillag / Az sem jött el; pedig nyárra, / Ez előtt félesztendővel / Voltunk rá prenumerálva.” Uo., 191.
5	„Jókai – Jókay Károlynak”, in Jókai Levelezése (1833–1859)…, 214.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero